Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

LUKÁCS GYÖRGYRŐL ÉS A VASÁRNAPI KÖRRŐL - Beszélgetés Hauser Arnolddal

egy lengyel származású történész, aki a nácik elól menekült, s meg- győződéses zsidó volt, hasonlóképpen érezhetett. 0 modern történelemmel foglakozott, az egész életén keresztül a XIX. század rugóit kutatta, és Németország szerepét ebben a történelmi helyzetben. Mikor a háborúnak vége lett, azt kérdeztem tőle, miért nem megy most visz- sza Németországba, hogy megnézze, hogy is állnak ezek a dolgok, és hogy megvizsgálja a dokumentumokat a saját szempontjából. „Tulajdonképpen magának vissza kellene mennie a saját munkája érdekében egy időre, akár csak egy pár hétre is.” Azt mondta: „Én nem megyek vissza Németországba.” „Miért nem?” „Hatmillió okom van rá. Ezt a hatmillió okot elmeséltem valakinek, aki itt volt nálunk, nem zsidó ember, s mikor a zsidó-kérdésről vitatkoztunk, azt mondtam: »Nem érti, nekem hatmillió testvéremet ölték meg!« Nem értette, hogy nekem hatmillió testvéremet ölték meg.” Ezek a dolgok persze hozzájárultak annak a szakadéknak a mélységéhez, amely Lukácsot a magamfajta embertől elválasztotta. De nem tette problematikussá a hozzá való tartozásomat. Lukács megmaradt a szememben nagy embernek, sőt, bizonyos tekintetben hősnek, aki olyan hősi életet élt, amire én képtelen volnék. Teljesen igénytelen ember volt saját személyét illetőleg. Ha szivar volt a szájában, akkor másra nem volt szüksége. Ez így volt ötven évvel ezelőtt is. Van még valami kérdése?

Vezér: Nem, köszönöm a beszélgetést. 1

1 A Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját 1917 elején kezdték szervezni a Vasárnapi Kör tagjai. Előadásaikat a Papnövelde utcai polgári iskolában tartották. Erről és a Vasárnapi Körről bővebben lásd: A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeállította, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket írta: Karádi Éva és Vezér Erzsébet. Gondolat, Budapest, 1980.

2 Die Theorie des Romans. Ein geschickt-philosophischer Versuch über die Formen der grossen Epik. Union Verlag, Stuttgart, 1916.

3 Heidelberger Philosophie der Kunst (1912-14) und Heidelberger Ästhetik (1916-18). Aus dem Nachlass Hrsgb. von György Márkus und Frank Benseler, Luchterhand Verlag, Darmstadt und Neuwied, 1974. Magyar nyelven: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika, A regény elmélete. Fordította: Tandori Dezső, ellenőrizte és a szöveget gondozta: Fodor Géza. Magvető, Budapest, 1975. 11-476. p.

4 Die Eigenart des Ästhetischen I—II. (Luchterhand Verlag, Neuwied, 1963.) Magyar nyelven: Az esztétikum sajátossága 1-2. Fordította: Eörsi István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.

120