Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Széchenyi Ágnes: Három temetetlen hét Szép Ernő: Emberszag

a „vonakodó csatlós" kifejezést, John f. Montgomery, egykori Magyarországi amerikai követ fordulatát.23 Itt minden aktuális eseménytől függetlenül is nagyon komoly társadalmi deficit van, ezt mutatja meg Szép Ernő könyve. A németek kihagyása a történetből igen lényeges komponense a mondandónak.

A németek szerepeltetését illetően nagyon hasonlatos szimmetria-megoldást látunk, mint Déry Alvilági játékok című novellafüzérében, vagy Márai posztumusz megjelent Szabadulás című regényében az orosz katonákkal kapcsolatban. Déry zárlatában az egyik felszabadító megerőszakol egy nőt, a másik ezzel egyidejűleg, egy pincerekesszel odébb egy szülésnél segédkezik nagy odaadással. Az „oroszok" két arcát mutatja az író, nem tagadva el azt, hogy beigazolódott a félelem, de mintegy szimmetriát rajzolva megmutatja a humánus, segítő gesztust is. Déry novellásköte- tét egyébként a kommunista kiadó, a Szikra adta ki, egy ütemmel később ők, a kommunisták tiltották be, vonták ki a forgalomból.24 Márai Szabadulásának egy hatodát tölti ki a főszereplő lány és a szovjet katona - részletezett - kapcsolata, a megerőszakolás. A lány még az aktus alatt is, undorodva és reszketve is „megértő”: „Szegény [...] ezt kapta, ezt a testet tele szennyel [...] ezt a huszonnégy napos ostromban pácolt, szennyes női testet. [...] Aki ilyen testből eszik, mint most az enyém, nagyon szenvedhet, máskülönben nem tenné.’’25 S ugyanilyen racionalitással gondolja végig a majdani teendőket, orvos, a női kényszer klisémegoldásait, az

23 John F. Montgomery, Magyarország, a vonakodó csatlós, szerk. Frank Tibor, Zrínyi, Budapest, 2004.

24 „Hogy szerzőnk [Déry Tibor] nagyon is tisztában volt vele: írásával darázsfészekbe nyúl, azt beszédesen jelzi, hogy a ciklus valamennyi elbeszélésével szemben ezt az egyetlenegyet [az utolsó, a szovjet katonák megjelenéséről szólót] - nagy óvatosan - nem is fürösztötte meg a kötetben való közzététel előtt a nyilvánosság vizeiben.", lásd Déry Tibor, Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, interjúk (1945-1957), Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002,37. A teljes szöveg csak 1985-ben jelent meg újra, a Virradat előtt. Magyar írók tanúságtétele című kötetben (Magvető, Budapest, 1987).

25 Uo., 122-123.

Három temetetlen hét / 45