Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Széchenyi Ágnes: Három temetetlen hét Szép Ernő: Emberszag

és meztelenül mustrálgattatni, bántalmazni és halálba küldeni, közöttünk járnak szülők, akik látták vagy tudták gyermekeiket máglyára dobatni s újszülötteiket a vagon falához veretni, vagy akik a megőrülés határán emésztik magukat azzal az önkínzó és végsőleg alaptalan váddal, hogy miért engedték vagy küldték szeretteiket valamilyen, végül halálba vezető útra. Közöttük szinte derült és felszabadult embereknek tűnnek fel azok, akiknek hozzátartozói bombától vagy váratlan betegségben pusztultak el, s még azoknak is egy fokkal jobb, akiknek hozzátartozói emberi gonoszság és kegyetlenség miatt, de mégis a halálnak valamilyen ismert és megszokott formájában vesztek oda: mert ezeknek az embereknek az emberek régi és meghitt barátjával, az absztrakt, személytelen Halállal van dolguk, nem pedig a tébolynak, a szadizmusnak és az emberek által mesterségesen csinált sűrített Borzalomnak azon képeivel, amelyektől alig lehet szabadulni. Aki jó vagy kevésbé jó okkal elhárítja magától azt a gondolatot, hogy ennek a felelősségében részes, még mindig elborzadhat, ha saját anyját, saját feleségét, saját gyermekeit gondolja el ugyanebben a helyzetben, s akkor talán elmegy a kedve attól, hogy mindezeket akárhány esztendős hadifogsággal, akármilyen koplalásos internálással s akármiféle rendőri inzultussal egy napon merje említeni.15

A zsidóság szenvedésének megértése Bibó oldaláról, a befogadó gesztusa. De van egy másik vetülete is a képletnek, a zsidó magyar irodalom önképe, identitása. Magáról a kategóriáról, annak megnevezéséről is megszámlálhatatlan vita volt és van.16 Az auto15 Bibó István, A zsidókérdésről Magyarországon 1944 után [1948], = Uő., Válogatott tanulmányok 1945-1949, vál., utószó Huszár Tibor, Magvető, Budapest, 1986,655-656.

16 Lásd pl. a Török Petra szerkesztette kötetet, címe: A határ és a határolt. Töprengések

42 / Széchenyi Ágnes