Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

tak olyan előadást, amelyben a bábokat híres színészek „szerepébe” öltöztették, jellemző jelmezüket és hajviseletüket utánozták.

Az előadás hatástörténetének hiánya a színház korai megszűnésének és annak köszönhető, hogy az Állami Bábszínházát kiemelő bábművészettel foglalkozó szakirodalom a következő évtizedekben nem vette figyelembe a háború alatt működő, népies esztétikát megjelenítő, a háborús retorikát is közvetítő, önmagát „Nemzetinek" hívó színház működését. Rév István a színházi államosítás után nem kapott újabb játszási engedélyt, felnőtt bábtanfolyamokon és a Tanítóképző Főiskolán taníthatott csupán. A színház előadásai, korabeli népszerűségük ellenére nem játszottak jelentős szerepet a színházi emlékezet alakulásában: a műfaj marginális volta és az Állami Bábszínház, mint a magyar bábszínjátszás kezdőpontja (mint a korabeli szakirodalom javasolt nézőpontja): továbbá az a tény, hogy a mű nem szerepelt a Szép Ernőhöz köthető darabok sorában, el is tüntette az Istvánkát mind az előadás, mind pedig a drámairodalom hatástörténetéből.

Láthatatlan műfajok / 239