Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban
szikus szerzők műveit állítsa színpadra. Az ezzel párosuló szellemiség azonban akkor is megmaradt, amikor 2000. szeptember 1-jével a Hevesi Sándor téri épület társulata elveszítette Nemzeti Színáz-i státuszát. A váltás során is regnáló igazgató, Iglódi István immár a Magyar Színházban tűzte műsorra a Patikát (2002), az őt követő direktor, Őze Áron pedig a Lila ákácot (2011).30 A Szép Ernő-darabok és a repertoár Az 1960-as és 1970-es évek színpadi gyakorlata alapozza meg a repertoárra kerülő Szép Ernő-darabok megoszlását. Az ekkor bemutatott öt darab, a háromfelvonásosok közül a Vőlegény, a Lila ákác és a Patika, az egyfelvonásosok közül pedig a Kávécsarnok és a Május váltak a klasszikusokká, a kánon magjává, ezek folyamatosan színpadra kerülnek, cirkulálnak, a Vőlegényt legalább huszonhét- szer, a Lila Ákácot huszonegyszer, a Patikát és a Májust tizenötször, a Kávécsarnokot pedig tizenkétszer mutatták be a vizsgált időszakban. Ezekhez a darabokhoz képest a színházak - Szép Ernő színpadképességét bizonyítandó, egészen a mai napig - időről időre egyéb drámáit is előveszik. Ezek az „egyebek” aztán vagy a repertoár részévé válnak, vagy akár évtizedekre feledésbe merülnek. Az író születésének 100. évfordulója adta az apropót a három felvonásos Aranyóra Játékszín-beli bemutatójára 1984-ben (rendező: Berényi Gábor), 53 évvel az ősbemutató után.31 Az évforduló miatt az előadás kiemelt szerepet kapott, alkalmat teremtett arra, hogy összegző megfogalmazási kísérletek szülessenek Szép Ernő 30 A 2011-es Lila ákác (rendező: Guelmino Sándor) eredeti premierje 2008-ban a Győri Nemzeti Színházban volt, ezt a előadást mutatta be 2011-ben kooprodukcióban a Magyar Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház. 31 Berényi Gábor az Aranyórából hangjáték- és filmváltozatot is rendezett, lásd Győréi, I. m„ 462. Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban / 187
