Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete

változtat. Kati is a Zöld erdőben zöld mezőben lakik egy madár népdalt hallja hegedűn, hiszen ez Kálmán vágyának vezérmotívuma. Töredékeket látunk, töredékeket hallunk, töredékes a megértés, s Ascher éppen a széttört dramatikus szerkezet szilánkjait emeli fel.

A kaposvári műhely Zsámbéki Gáborral, Babarczy Lászlóval a kisrealista színházi játék társulatra, közösségre feszített elméletét dolgozza ki. Ez a hetvenes évek elejétől kikísérletezett formanyelv a társulat egészének közös művészi alkotásaként definiálta az előadást, mely a dráma szöveg-szöveteiben rejlő viszonyok elemzését, megértését, a közösség működésének többféle és követhetetlen szintjeit modellezi. Csehovi szövegeket hoznak létre nem csehovi drámákból, melynek a szituáció kiforgatása, az abszurd és a valóságos események kontextusának összekeverése a dramaturgiai alapja. A dialógusok elmennek egymás mellett, a mondatok pozícionáltsága, miként a beszéd iránya is, folyamatosan változik. Ez a színházi forma Szép Ernő mondatait csehovi lassúsággal, összetettséggel, drámai esetlenséggel viszi színre.32

S ez az elvágyódó reménytelenség a századelő budoárjainak biedermeier szépelgésétől a naturalista csupaszság kegyetlensége felé tolja Kálmán monológjait.

A létra, melyre Szép Ernő ráírja a szerelmi vallomást, a clown és a hősszerelmes játéktechnikáját kívánja egyszerre a színésztől. S a nézőtől annak megértését, hogy a mondatokon túl a térstruktúrában, a kinezikában is tudjon olvasni.

Ascher 1972 kaposvári változata után Novák Eszter 1995-ben

a következő nemzedék Szép Ernőjét távolítja immár az Ascher-féle kánontól is el. A Novák-féle dramaturgia szétszedi a szöveget,

32 „Nyelve - a pesti zsargont éteri lírával egyesítő, idegen szavakat, kabarépoénokat, szójátékokat, viccelemeket felhasználó nyelv - sajátosan öntörvényű. Legnagyobb szerkesztési újdonsága darabjainak párhuzamos dialógustechnikája, amelynek lényege, hogy mindenki a kapcsolatteremtés halvány lehetősé nélkül érintkezik egymással.” [sz.n.], A hazai groteszk előfutára volt. Száz éve született Szép Ernő, Kisalföld 1984. június 30.

154 / Jákfalvi Magdolna