Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete
A magyar drámatörténet és színháztörténet sajátossága, hogy Szép Ernő, Füst Milán, Déry Tibor és Szomory Dezső is ötven éves nem-játszás után kerül színpadra. Míg kialakul egy színpadi szerzői gyakorlat, melyet leginkább a Molnár-Vígszínház kapcsolattal jellemzőnk és tanítunk, s mely a sikeres drámaírás titkát a társulatra írt mondatokban látja, addig megjelenik egy másik gyakorlat: a közösség saját irodalmi múltjából, saját kulturális közegéből lel fel színpadidegen, hibás, ezért a figyelmet máshova irányító és másmikor felkeltő dramatikus alkotásokat.18 Szép Ernőről a színháztörténész legerősebb kérdése: mikor nem és miért nem játsszák a szerzőt. A dramatikus hagyományt érintő válaszokat tucatjával találunk. Már Bárdos Artúr, Szép budapesti felfedezője is túlságosan lírikusnak nevezte ezt a drámaírást: „Szép Ernő lírája annyira élő, annyira elragadó és meghitt ismerősünk, hogy megszólalása a színpadról is már az első pillanatban vele zengeti minden dialógusban, minden szóban a költő Szép Ernőt.”19 A költő humora, mely kis terekben, kabarék és kupiék kontextusában összetett értelmezést kínál, a színpadi közegben feltételezi a vígjátéki játékhagyomány finom működését is. De hiába látja Bárdos igazgató, hogy „vérbelien színpadi humor ez, nem a vicc a fontos benne, hanem a szó helyzeti energiája.", a társulati játék kevés színházban érte el azt az összhatást, mellyel Szép Ernő fergeteges bohózatjelenetei performativitásuk erejével vitték volna tovább az előadást. A Patika kezdő jelenete, sőt teljes első felvonása a színpad felét egy kártyázó asztaltársasággal tölti fel. Szép Ernő negyven percet kártyáztatja szereplőit, dialógusait rendre a játék ritmusára írja, s ennek teátrálisan ugyan nehezen eljátszható, de performatív 18 Bruce McConachie, Renacting Events to Narrate Theatre History = Representing the Past. Essays in Performance Historiography, szerk. Charlotte M. Canning - Thomas Post- lewait, University of Iowa Press, Iowa, 2010,379. 19 Bárdos Artúr, A lírikus a színpadon, Nyugat 1933.1.250-252. 148 / Jákfalvi Magdolna
