Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Berkes Tamás: Örkény közép-európai rokonai

a groteszk művön belül nincs ilyen értékelési pozíció. (Ezzel legfeljebb az olvasó rendelkezhet.) A tragikomikust és a groteszket úgy lehet elhatárolni, hogy míg az előbbi folyamat, az utóbbi állókép. A tragikomikusban nem olvad össze a két komponens: egyszer sírunk, egyszer pedig nevetünk. A groteszkben viszont az arcunkra fagy a mosoly.

Egy irodalmi irányzat léte azt is feltételezi, hogy a művek jelentése („szemantikai tárgy") és a művek struktúrája („morfológiai tárgy") között szoros kapcsolat van.3 Jelen esetben az irányzat közös szerkezeti jegyei leginkább a „groteszk alogizmus” fogalmával írhatók le. A logikai rend megzavarodása kimutatható a groteszk műalkotás csaknem valamennyi szintjén - a jellemek felépítésében, a nyelvi megformálásban, a művészi idő és tér poétikájában. Feltűnő szerkezeti vonás, hogy a jellemrajzok - kevés kivétellel - rendkívül egysíkúak. Ez azonban természetes, hiszen a groteszk - a tragikus és komikus elemek egyensúlya - jobbára csak állóképszerűen fejezhető ki: nincs fejlődés az alapsémán belül. Ebből következik, hogy a groteszk nehezen tud kitölteni egy olyan nagyformát, mint a hagyományos regény, amelynek elengedhetetlen kelléke a cselekmény kibontása, a hősök valamiféle fejlődése. A nagyobb lélegzetű epikai művek többnyire határesetet képviselnek (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Karel Capek: Harc a szalamandrák ellen, Josef Skvorecky: Gyávák). Ezekben a művekben mindig szerepel valamilyen motívum, amely kifelé integet a groteszk panoptikumból.

Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy Örkény rokonainak valamennyi alkotása a groteszk irányzathoz tartozik. Nem a szerzők, hanem az egyes műveik alkotják az irodalmi irányzat törzsanyagát, amelyet műfaji vagy strukturális jellegük alapján további típusokra lehet bontani. Érdekes egybeesés, hogy miként

3 Bojtár Endre, A kelet-európai avantgarde irodalom, Akadémiai, Budapest, 1977,9-31.

Örkény közép-európai rokonai / 71