Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

jában mit gondolt '56-ról, egy olyan forradalomról, amelyet nem valamely önkényre törő hatalmi csoport deklarált és kényszerített rá a társadalomra, erről az abban az évben októbertől decemberig írott Noteszlapok 1956-ból című naplója, a Fohász Budapestért című írása, valamint az 1956. október 30-án elhangzott, a Szabad Kossuth Rádiónak írott beköszöntője tanúskodik.44

A szépirodalmi művektől, elbeszélésektől, drámáktól eltérően Örkény itt nem a szépíró nézőpontjából, hanem a tanú, a résztvevő szemszögéből regisztrálja a normál rendből kibillentő, felforgató eseményeket és élményeket. A szubverzió tapasztalata másfajta viszonyt hív elő Örkényből, mint amit a radikális „forradalmi” rendszerek kapcsán képviselt, akár mint azok ironikus szemlélője, akár mint - rövid ideig - azok útitársa. A Noteszlapok 1956-ból naplószerű bejegyzései, vignettái, kvázi egypercesei egyrészt a történelmi eseményekkel való azonosulást példázzák, másrészt felvillantják az ilyen események uralhatatlanságának és kiszámíthatatlanságának egyszerre a szabadság élményét kínáló és egyszerre félelemkeltő vonásait. „Még egyikünk sem tudta, hogy felkelők vagyunk” - írja október 23-ról.45 Később „morális forradalomról”, „a kilátástalanság forradalmáról" beszél.46 A november 23-i bejegyzés így kezdődik:

Egy hónapja tört ki a forradalom. Ezt az utcán közli velem egy ismerősöm. Magamtól sohasem jöttem volna rá: amióta kitört a forradalom, véget ért az idő. Egy hónap óta nem tudom, hányadika van, s milyen nap: ha meg akarom tudni, fellapozom a naptárt, de egy pillanat múlva kimegy a fejemből. Az idő ember csinálta felosztása széthull a történelmi idő mozgása előtt.47

44 Örkény, Levelek egypercben, 50-77.

45 Uo„ 50.

46 Uo., 57.

47 Uo., 61.

Forradalomváltozatok az Örkényi életműben / 65