Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

Tartson velünk mind, aki hozzánk való. Rendőrök, a nép fiai vagytok, ne lőjetek a népre! És ti is, katonák, fegyverbe mind, és fegyvert mindnyájunk kezébe; ki az idegen megszállókkal! Le a hatalom birtoklóival!35

Amikor a darab második részében, a pere során ezt a kiáltványt Barabás mondja el, akkor közte és a bíróként fellépő Mester között az alábbi párbeszéd hangzik el; „A Mester: [...] Bevallja tehát, hogy - amint az ügyészség állítja - fegyveres fölkelésre szította a népet? Barabás: Igen. Nem. Igen. Nem.”36 Majd némi vívódást követően, annak nyomán, hogy a bíróság (a Mester) „fölkínálja az idő visszaforgatását”, Barabás a fenti kiáltvánnyal és az abban foglaltakkal kapcsolatban a következőket mondja:

A csőcselék elözönlötte az utcákat, fölkelt a párt és a munkásosztály ellen! Ezennel elrendelem az ostromállapotot és a kijárási tilalmat este hattól reggel hatig. Nincs kegyelem! Még ha vér folyik is, még ha patakokban is, előre, katonák!37

Itt tehát a másik oldal, az' 5 6-ot ellenforradalomnak minősítő nézőpont jelenik meg. Azonban nem ez Barabás - és a dráma - végső álláspontja. A főhős darabvégi beismerő vallomásában arról beszél, hogy

az ország jelenlegi / közállapotairól / nincsenek közvetlen / tapasztalataim / csak a vádiratból / a tanúvallomásokból / és a cellám ablaküvegét / megrezzentő / becsapódásokból következtetem / hogy e falak körül polgárháború dúl / a föltépett villamossíneken / kiégett páncélosok vesztegelnek /

35 Örkény István, Forgatókönyv = Uő., Drámák II., Szépirodalmi, Budapest, 1982, 332- 333; illetve 7. m., 453-454.

36 C/o., 7. m., 455-456.

37 C/o., 459.

Forradalomváltozatok az Örkényi életműben / 61