Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

különösen nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban az elfogadhatónak tartott férfi-nő kapcsolatok szabályrendszerének kijelölése - a Lila tinta még az ötvenes évek mércéjével mérve is szokatlanul nagynak számító visszhangja tehát részben ezzel magyarázható. Az elbeszélés több ponton ellentmondott a szexualitás szocializmusban betöltött szerepéről (fél)hivatalosan kialakult álláspontnak, legfőképpen azért, mert pozitívjnak szánt) hőse nem volt képes kivonni magát a - Révaiék álláspontja szerint - túlzott empátiával megrajzolt ellenség erotikus bűvköréből. A korszak sajátos logikájából következően Scharl „eltévelyedése" politikai bűnnek, Scharl politikai bűne pedig Örkény írói hibájának, tehát politikai bűnének számított. A Lila tinta-ügy nyomán így az a paradox helyzet állt elő, hogy a Révai-féle kultúrpolitika igényeinek megfelelni igyekvő Örkény „mellényúlása”, az „egészséges erotika” megengedett mértékének eltévesztése, majd a novella nyilvános meghurcoltatása közvetett módon hozzájárult évekkel később végbement írói kiteljesedéséhez.

42 / Reichert Gábor