Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Bertha Zoltán: Menyegző és Tengerparti lakodalom Nagy László és Szilágyi Domokos

élet és halál, föld és ég dimenziói közötti kiúttalanság - válasz­tás nélküli determinációt és transzcendens választalanságot13 egyszerre demonstráló - végszituációjáról. A kozmikus magány, magáramaradottság egzisztencialista mélységű sorsnyomorú­ságát az önirónia szardonikus vibrálása, a játszi szellem köny- nyedsége, a lélek titkos energiája ellenpontozza: sőt bűvöli, stili­zálja, énekli. Bizarr dallamossággal, amelynek ritmikus-ütemes menete szótagszám, rímképlet szerinti pontossággal megegyező formában játszik rá Nagy László bájosan naiv, gyermekien tiszta és egyidejűleg kérlelhetetlen emberi méltóságot sugárzó dalszerű fohászára, népies köszöntéses könyörgésére, az Adjon az Istenre: „Adjon az Isten / szerencsét, / szerelmet, forró / kemencét, / üres vékámba / gabonát, / árva kezembe / parolát”. Még a versek első sorában szereplő Isten-képzet is részint analóg (amennyiben a befolyásolhatatlan abszolútum rendeléseinek öntörvényűsé- gét, az emberlény kicsinységét implikálja) - s mégis mennyire két külön szuverén költői világot, világszemléletet tud felidézni. Az egyik a folklorisztikus, „pogány” életöröm - élethit és életkul­tusz -, egyfajta heroikus vitaiizmus és magabízó moralitás han­gulatát árasztja, a másik az abszurd kiszolgáltatottság szarkaszti­kus rémületét. Amely az iszonyat fanyar-gunyoros, önlefokozó és alulstilizáló önreflexióját lózsef Attilá-s hangvétellel közvetíti; s ezt a kapcsolatot Kántor Lajos is nyomatékosítja a hetvenes évek Szilágyi-lírája kapcsán14 („Fekszem, virrasztók / megverten. / 13 Vö. „Az ember, erőfeszítésének ezen a pontján az irracionálissal találja magát szem­ben. Érzi magában boldogság- és igazságvágyát. Hívó szavára a világ esztelen csöndje a válasz: ebből az ellentétből születik az abszurd." Albert Camus, Sziszüphosz mítosza, ford. Vargyas Zoltán, Magvető, Budapest, 1990, 218. - Az ég és a föld közötti abszurd helyzet bonyolult ironikus reflexivitásáról, a kétségérzet, a parabázis, a regiszterkeverés természetéről lásd Kovács Flóra, A választék kísértése. Szilágyi Domokos Megvert az Isten című kézirattöredékéről, Tiszatáj 2015/3. (Diákmelléklet, 148,1-7.) 14 Kantor Lajos, Ki vagy Te, Szilágyi Domokos? Balassi, Budapest, 1996,83. - Vö. Szilágyi Domokos kijelentését József Attiláról: „Ez a költészet mindennapi kenyerünk.” A költő (régi és új) életei. Szilágyi Domokos (1938-1976), szerk. Kantor Lajos, Kriterion, Kolozsvár, 2008,151. Menyegző és Tengerparti lakodalom / 73

Next

/
Thumbnails
Contents