Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

1958-as keletkezésű Hajnali kiáltás című versében mintha esőcsináló mágiát űzne a költő, csak a vers utolsó sorában derül ki, hogy az valójában a békéhez címzett óda.

Ó, hajnali ég! / Kristályfolyam, ó, izzó kékség, / ömölj a föld szomjas pórusaiba! / Hullj, mint májusi zápor, / itass! itass! / Hullj simogatón a rügyekre, / hullj lágyan mint szemre az álom, / hullj zsongón, mint anyánk meséje, / éltetőn, mint a búzaillat, / hullj dübörögve mint a léptünk, / hullj gépóriások zengő robajával, / hullj arcunkra, fürdesd szemüket, / fürdesd fényesre, / hullj öklünkre, mossad acéllá, / csókold szánkra az élet ízét — / Hozzád kiáltunk, hajnali ég! / Kristályfolyam, ó, izzó kékség! / Ó béke, béke! (104.)

1960-ban keletkezett a szintén tavaszhívó, „idővarázsló” költemény a Napiparancs tavasszal című vers: „Kikerics,/ napsugarat sikeríts! // Kikerics,/ a gondokból kikeríts! // Kikerics, / örömöket ikeríts!” (27.) A kikerics - sikeríts - ikeríts hasonló csengésű szavai Weöres Sándor zenei futamait idézik, például a Tavaszi virradat alliteráló kezdősorát, annyi különbséggel, hogy Weöres igéi nem felszólító, hanem kijelentő módban szerepelnek: „Kakas kukorít, hajnal kivirít”

Szilágyi gyermekverseiben is gyakoriak ráolvasás-imitációk, például a négy vers Kicsi Klárinak ciklusban olvasható a Nap-hivogató részletében: „Szél, szél,/fújj, fújj, fújj/ nap, nap /bújj ki, bújj” (159.)

Az Emeletek... versfolyamba kerülő, a táncszó című vers a lakodalmi csujogatások nyelvét és párbeszédes formáját imitálja. Amíg a legények táncra biztatják a lányt: „szaporázz kopogást, / járjál lassút, / csúgass csujogást, / hadd hallgassuk!”, ő kacérkodik velük: „legényszíveknek/gebedjenek meg! -/áristom!” (334-335.) Ide sorolandó a Tősgyökeres és Kozmopolita csujogatók című két sorozat is (696-699.).

Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében / 55