Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

pelnek, egymást feltételezik: „tiértetek / láthatok én és érthetek / s ti érettem —: mert így lehet / elejét vennem az iszonynak, / hogy boldog lehessek viszonylag” (217.) A világ felelős a költőért, de fordítva, a költőnek is számot kell adnia arról, hogy milyen állapotban van az emberiség: „Élegetem korom, / s talán ha akarom - / föltámasztom magam". (650.) A költő élete teljesen azonosul a versekkel, az élet szenvedéseinek vállalására éppen önmaga „irodalommá válása” jogosítja föl: „minden fájást muszáj megfájnom, / ha szívem leég is tövig” (209.) - írja a Hétmérföldes csizma című versében.28 A költő márpedig csak addig élhet, amíg tudja az igét, amíg képes teremteni. Ezt a jelenséget pontosan megmagyarázzák N. Pál József megállapításai. „A Teremtés jogának és képességének bírhatása” eredetileg „csak az Igével azonos Istené lehet tehát. A teremtő, a birtokos itt azonban a költő, vagy inkább a költészet maga, mint a világ lírai újjáteremtésének, meghódításának a földi kiválasztottja - ezt a hitet, avagy az ebben való hitet taposta szét aztán a világ - meg persze a romániai magyar történelem néhány rövid esztendő múltán.”29 A teremtő Igével összefüggésbe hozható vonatkozásokkal, valamint Szilágyi Domokos költészetének és a bibliai protestáns irodalmi hagyomány kapcsolatának kérdésével Fazakas László foglalkozott.30 A költő „hol porol, hol komázik az istennel / istenséggel (pl. a Bolyai János Vásárhelyütt című versben), hol teljesen korszerűtlennek látja, s láttatja az Isten-imádatot („Istenem, kit ószeren / vettem, légy ma óvszerem”). Ám költészetében jól nyomon követhető, amint a kisbetűs isten(ség)-fogalomból nagy28 Erről a krisztusi, prófétai szerepkörről N. Pál József így vélekedett: „Ez is szenvedéstörténet bizony, az emberi értelem követéskényszerének profanizált, de mégis irgalmatlanul egyenes keresztútja, amelynek végén egyszerre csukódott be az élet és a költészet kapuja” (Circumdederunt). Vö. N. PAi, I. m., 88.

29 Uo„ 81.

30 Fazakas szerint Szilágyi Domokosnál a „hit egy sajátságos — egyben változó - lelki- állapot". A költő a keresztény hagyományt annyira magába szívta puritán református erkölcsiséggel beoltott gyerekkorában, hogy az mindvégig „ott bujkál a költői szöveg- szerkesztésben". Vö. Fazakas László, A biblikus protestáns irodalmi hagyomány Szilágyi Domokos költészetében = Sajtóértekezlet, 117-118.

Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében / 53