Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Szilágyi Domokos (négy szonett)-je Vivaldi Négy évszakának tükrében

Zolnai Béla szerint azonban a hangokhoz hangulatok tapadnak:

a művelt beszélő tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettőnek kísérő hangulatai mellett bármikor fölidézhető az illető hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is (...) Ha valamelyes érzelmi hangulat tapad a hangokhoz és a jelentéshez, eleve föl kell tennünk, hogy az írásnak is van egy - mindenesetre domináló - értelmi eleme, jelentése, emellett azonban nyomozhatunk érzelmi velejárók után is, kereshetjük, hogy van-e az írásnak (nyomtatásnak) hangulata, érzelmi hatása.23

A szonettciklus, amelyből a versenymű keletkezett, az emberi sorsot jeleníti meg, a ciklikus időjárás és a táj metamorfózisának tükrében. Egy korabeli francia méltatás szerint a zeneműben „a Tavaszban a természet újjászületését s a fellélegző állatok örömét érezni, a Nyárban az eljövendő dús aratás ígéretét; az Őszben szinte a vonó érintésére hullanak le a fákról a lombok, a Télben pedig valósággal vacog a hallgató a hidegtől!"- idézi Pándi Marianne.24 A Négy évszak már 1728-as párizsi bemutatóján sikert aratott, Vivaldi akkor még „maga sem tudhatta, mily távoli nemzedékek fognak tőle nyelvet és formát, szabadságot és merészséget tanulni”, ugyanis Vivaldi formái „voltaképp irreális mozgásokból rakódnak össze; ismétlései, kifejlései és visszatérései sosem oly reálisak és »indokoltak«, mint Bach, Händel vagy Rameau-éi. S az álomnak ezt az irreális hangját alighanem épp Vivaldi szólaltatja

23 Zolnai Béla, A látható nyelv (Eredeti megjelenés: Minerva Könyvtár 3., 1926); Replika: http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/3334/24zolna.htm

24 Pándi Marianne, Hangversenykalauz, II., Versenyművek, Zeneműkiadó, Budapest, 1973, 302.

Szilágyi Domokos [négy szonett)-]e Vivaldi Négy évszakának tükrében / 157