Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Lapis József: Hagyomány, játék és érzékiség Szilágyi Domokos Pimpimpáré című kötetében

Hagyomány, játék és érzékiség Szilágyi Domokos

Pimpimpáré című kötetében1

/

Lapis József

Szilágyi Domokos 1976-os Pimpimpáré című verseskönyve az utolsó, a szerző életében megjelent gyerekverskötet volt (amelynek anyagába azonban több, korábbi kötetekben már előforduló vers is bekerült, gyakorta a cím megváltozásával). Korábban már három kicsiknek szóló kötete jelent meg - 1963: Új kenyér, 1965: Csali Csöpp, 1970: Erdei iskola -, később pedig posztumusz válogatáskiadványok születtek, mások mellett 1980-ban a Liliompalota, 1990-ben a(z epikus jellegű) Medve-lakodalom, 1999-ben pedig az Abrakadabra. Dolgozatomban a szövegeket a Pimpimpáré 2002-es újrakiadása2 alapján elemzem, amely, azon túl, hogy (az első kiadáshoz hasonlóan) eleve „kétkezes” munka és oktatási segédkönyv (a zenepedagógus Vermesy Péter átiratait is tartalmazza), kiegészül Kovács András Ferenc alkalomszerű átköltéseivel is,

1 A tanulmány elkészítése idején a szerző Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült.

2 Szilagyi Domokos - Vbrmesy Péter, Pimpimpáré. Vers és muzsika gyermekeknek, Koinó- nia, Kolozsvár, 2002. A tanulmányban szereplő versidézetek ebből a kiadásból származnak, s az oldalszámokat a versek után zárójelben közlöm.

Hagyomány, játék és érzékiség Szilágyi Domokos Pimpimpáré cimü kötetében / 135