Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Pécsi Györgyi: Korszerűbb versnyelv és forma felé Szilágyi Domokos: Garabonciás (1967)
megjelenésre alkalmas verset ebben helyezett el, amelyeket semmiképpen nem tudott beilleszteni az Emeletek...-be. De kétségtelen, hogy a Garabonciás könyv versei radikálisan új hangon megszólaló költőt jeleznek. Az új megszólalást a nyelvhasználat, a szövegképző, szövegépítkező gyakorlat, az idősíkok kezelése és az eklektikusságig sokféle tematika mutatja. Mindeddig konvencionális stílus és nyelvhasználat jellemezte a Szilágyiverseket, azok inkább érzelmi intonációjukkal, a hagyományos formák gazdagságával, pazar sokféleségével hökkentették meg az olvasót - itt és most viszont koncentráltan olyan mennyiségű és minőségű szókészletet mozgósít, különösen az archaikus szerepversekben, amelyek a magyar irodalom számára fölfedezetlen műfajoknak számítottak: népi hiedelemvilághoz kötődő textusokat, ráolvasásokat, rontó igéket, bájolókat, illetve ezek modernizált szövegvariánsait, parafrázisait. Imponáló nyelvi gazdagodásának meghatározó eleme, hogy a történeti nyelvi készlettárral, a biblikus, pátoszos kifejezésekkel hangsúlyosan együtt használja (keveri) a modern technika fogalmait, a végletesen depoetizált élőbeszéd és az argó elemeit. Meglepő nóvum, hogy az alapvetően expresszionista, futurista, szürrealista versstruktúra roppant tematikai gazdagodással is társul, a versek motivikus köre is az eklektikusságig sokféle. Míg a motívumrendszer egyik pólusán a bibliai idő, az ókori történelem (Takarják be nagyapát, A császár halála), a magyar középkor és régmúlt (Boszorkány; Szegénylegények) kap hangsúlyos szerepet, a másik pólust a dinamikus jelenkor, a huszadik század gépkultusza, a korszerű technika (vonat, repülőgép) képezi. A költő pedig - palimpszesztszerűen - kisebb szövegegységben is egymásba írja a legkülönbözőbb korokat („hű pretoriánusaid majd leöntenek benzinnel" - A császár halála).1 A különböző nyelvi regiszterek 1 Szilágyi Domokos verseit a következő kiadásból idézem: Szilagyi Domokos, Összegyűjtött versek, szerk., sajtó alá rend., jegyzetek, utószó, Szilagyi Zsófia Júlia, Budapest, Fekete Sas, 2006. Korszerűbb versnyelv és forma felé / 113