Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában

A nemzetközi szakmai recepció sem teljesített különösebben jól, emlékezzünk az 1996-os Esterházy-monográfia egyik megállapítására, amely Milorad Pavic személyében éppen az egyik legismertebb szerb írót, a Kazár szótár szerzőjét állította be ellenpéldaként: „A posztmodernség korának mérvadó szakirodaimában Esterhá- zynak - mondjuk Pavichoz képest - éppenúgy nincs érdemleges nemzetközi recepciója, mint Hrabalnak, Danilo Kisnek, Nádasnak vagy Kunderának. Voltaképpen még a legértőbb - és díjak dolgában a legfigyelmesebb - német fogadtatásban is csak elvétve van nyoma a kulturális publicisztikát meghaladó érdeklődésnek."5 A későbbi évtizedekben tapasztalható bizonyos előremozdulás, s ha a szerb recepcióban nem is történt radikális áttörés, amióta meghatározó szempont lehet a nemzetközi karierre való hivatkozás, Esterházy Pétert is megilleti a korábban szinte csak Konrád Györgynek kijáró identitásjelzés: a „magyar és európai író", sőt, egy a Hasnyálmirigynapló szerb változatának megjelenését jelző kiadói szövegben, s mostanra már másutt is, a „magyar és jelentős világirodalmi szerző" is megjelenik.

A befogadást illető elégedetlenséget a jóval erőteljesebb Kon- rád-fogadtatással való összemérés is motiválhatja, de nem téveszthetjük szem elől, hogy Konrád György szerbiai ismertségét és elismertségét (számtalan meghívás, 2003-ban az Újvidéki Egyetem díszdoktori címe, 2006-ban pedig szerb akadémiai tagság is megillette) hathatósan befolyásolta, hogy sajátságos politikai tényezőként is számolt vele a szerb kulturális és tudományos közeg. A közösségi gesztusokból úgy tűnik, mintha a szövegek használhatóságát is számításba vette volna, kölcsönzött megfogalmazással „politikai gondolkodót és intellektuális szóvivőt"6 látott benne. Másutt aprólékosan foglalkoztam7 Konrád György hangsúlyos jelenlétével a szerb

5 Kulcsár Szabó Ernő, Esterházy Péter, Kalligram, Pozsony, 1996,196.

6 Fekete Zsuzsanna - Heller Anett - OlAh Gyöngyvér, Szerzői ábécé az 1999-es Frankfurti Könyvvásárra megjelent magyar könyvek (és szerzőik) fogadtatásához = Frankfurt 99, szerk. BernAth Árpád és Bombitz Attila, Grimm, Szeged, 2002,170.

7 Faragó Kornélia, Idegen kontextusban. A kortárs magyar irodalom szerb recepciójának utóbbi tíz éve = Uö., Kultúrák és narrativák. Az idegenség alakzatai, Forum Könyvkiadó,

286 / Faragó Kornélia