Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

valamelyik epizód ismételt felelevenítésével is, amikor is a jelentéshangsúlyok eltolása következtében láthatóvá válik a megmunkálás aktusa és a narratív eredmény megkonstruáltsága, ami az Esterhá- zy-poétikában mindig nyelvi és szövegi jelleget is hordoz. A történeti diskurzus szövegi-strukturális, narratív, sőt ideológiai adottságait a regény a 10. számozott mondatban tematizálja, amelyben az elbeszélő a család genealógiáját tartalmazó Trophceum Nobilissimce ac Antiquissima; Domus Estorasianx című fóliót mutatja be, amit Esterházy Pál állított össze és adott ki 1700-ban. A nemzetségtörténet forrása helyett a regényben az efféle dokumentumok és a bennük foglalt „valóság" gyanús legitimizációs természetére mutató példává lesz.

A történeti dokumentumok kétes referenciaértéke a másik oldalon tágítja, mi fogható fel a történeti referencia forrásának: a regényben a történettudomány által is használt műfajok (naplók, levelezések) mellett szerepelnek anekdoták, legendák, sőt a magyar és a világirodalom alkotásai is. A különbözű művekből származó vendégszövegek Esterházy Péter regényében elbizonytalanítják, ellenpontozzák, parodizálják azt a családi vonatkozású referencialitást, amely a történelemhez való hozzáférés/viszony személyes csatornáját jelenti. Ami azzal is összefügg, hogy a regénynek elsősorban nem is a „valóságos" történelem a tárgya, hanem az a szövegörökség, amely a történelmet már valamiképpen megragadta. Az intertextuá- lis utalások funkciójáról a posztmodern történelmi regényben {historiográfiai metafikcióban) Linda Hutcheon állapítja meg, hogy „az inter- textuális múltaknak mint a posztmodern fikció konstitutív szerkezeti elemének a textuális betagozása úgy működik, mint az - irodalmiként és szintén .világszerűként' értett - történetiség formális megjelölése".43 A Harmonia caelestis intertextualitásának az elemzésére

{Bár a szöveg referenciális játékához hozzátartozik, hogy a Károlyiakkal a szerző Esterházy nagyanyja révén rokoni kapcsolatban áll.) Az áruló apa alakján keresztül a szöveg a 25., 26., 31., 33. és a 44. számozott mondatokban idézi fel a Rákóczi- felkelést. Az Esterházy család kuruc generálisairól ennél jóval ritkábban tesz említést: Dánielről a 173. számozott mondatban, Antalról a Második könyv 14. és 97. részében.

43 Hutcheon, I. m., 124.

...múltat fabrikálni..." / 271