Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben
történelmével is, hiszen annak alakításában a családnak legalább a 16. századtól kezdve szerepe volt. Megközelítésem szerint a regény a történelmi emlékezet természetét és összetevőit, továbbá a történelemhez és a személyes átéléshez fűződő kapcsolatát vizsgálja. A Számozott mondatok az Esterházy család életéből címet viselő Első könyv a család távoli múltjának az anyagát dolgozza fel, amely egybevág a Jan Assmann által a kollektív emlékezet típusaként definiált, a csoport önidentifikációjának kódjait is tartalmazó kulturális emlékezetté. A kulturális emlékezet megalapozó jellegű, a múlt szilárd pontjaira vonatkozik, amelyek benne szimbolikus alakzatokká olvadnak. ,,[A] kulturális emlékezet a tényszerű múltat emlékezetes múlttá s így mítosszá alakítja. [...] A történelem az emlékezés által válik mítosszá. Nem elvalótlanodik, hanem épp ellenkezőleg, így válik csak valósággá, lankadatlan normatív és formativ erővé."18 Esterházy Péter szövege nem vesz részt a a mítoszképzésben, azonban olyan anyaggal dolgozik, amely az assmanni terminológia alapján (tágabb értelemben) mitikusnak tekinthető. A regény Egy Esterházy család vallomásai című Második könyvének az anyaga pedig Assmann kommunikatív emlékezet kategóriájának feleltethető meg, hiszen - mintegy három generációnyi időhorizontban - a megtapasztalt múlt közvetlen kommunikációban közvetített élményanyagára vonatkozik, amely még nem esett át a kollektív kódolás folyamatán. A szöveg ekként történő felosztása az elbeszélői stratégiák másságát és narratívák különbözőségét is jelzi. Az inkább a régmúlt történelmi anyagára vonatkozó Első könyv a narratív kategóriák (pl. temporalitás, kauzalitás) destrukciója révén fogja vissza a történetjelleget. Különféle epizódokból (számozott mondatnak nevezett bekezdésnyi fejezetekből) áll, amelyek asszo- ciatívan vagy motivikusan rendeződnek olyan fogalmak köré, mint család, hazaszeretet, hősiesség, stb. Az epizódokat egy imaginárius édesapa, egyfajta pánatya19 alakja köti össze, aki a „nagy" történelem18 Jan Assmann, A kulturális emlékezet, ford. Hidas Zoltán, Atlantisz, Budapest, 2004, 53. 19 A kifejezés a regény szlovák változatában, amit Deák Renáta fordított, a szlo....múltat fabrikálni..." I 263
