Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Reichert Gábor: A Termelési-regény és a realista hagyomány
A Termelési-regény fogadtatástörténetében jól dokumentálható, mekkora kihívást jelentett az epikai nyelvhasználatnak ez a módja egy olyan irodalmi tradíció számára, amely az „életszelethez" való viszony mikéntjével hozta összefüggésbe az esztétikai értékesség epikai ismérveit. Ha azt állítjuk, Esterházy regénye döntően éppen azzal járult hozzá az irodalmi modernség utolsó horizontjának lezárulásához, hogy magában az esztétikai gyakorlatban tette kérdésessé az epika „megfeleltetés-elvű" poetológiáját, akkor a Termelési-regényt alighanem joggal tekintjük a legújabb magyar irodalom egyik korszaknyitó alkotásának- írja Esterházy-monográfiájában Kulcsár Szabó Ernő.3 A regény eladdig ismeretlen befogadói stratégiákat igénylő nyelvhasználatához természetesen kétség sem fér, úgy gondolom azonban, hogy az Es- terházy-szöveg éppen azáltal intéz kihívást a korszakban érvényesnek tekintett magyar irodalmi tradícióhoz, hogy több helyütt nagyon is explicitté teszi a hozzá fűződő viszonyát. Vagyis nem állíthatjuk, hogy a Termelési-regény csakis az ironikus távolságtartás és a hangsúlyozott kívülállás folyamatos nyelvi reflektáltsága révén kérdez rá saját műfaji hagyományára: az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) a regény néhány olyan jellegzetességére koncentrálok, amely éppen az irodalmi valóságábrázolás hatvanas-hetvenes évekbeli kívánalmainak való megfelelés lehetetlenségét tematizálja. Ezek a szöveghelyek jellemzően a regény második részében találhatók, elsősorban a regénybeli Esterházy Péter és az életét lejegyző E(ckermann) szóváltásai tanulságosak ebből a szempontból, így a dolgozat második felében az ő ellentmondásos viszonyukra is kitérek. Péter, küzdjünk meg? című, válasz nélkül maradt vitacikkében Gáli István nemzedéki kérdésként interpretálta Esterházy regényének sajátosan leszűkített, a magánélet történéseit demonstratív módon 3 KulcsAr Szabó Ernő, Esterházy Péter, Kalligram, Pozsony, 1996,46. 234 / Reichert Gábor
