Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Reichert Gábor: A Termelési-regény és a realista hagyomány

értelmezhető. írásomban a regény néhány olyan elemét vizsgálom, amely a realista próza hagyományára való direkt rájátszásként, ezáltal pedig e hagyomány - Esterházy által tételezett - kiürültségének, elavultságának kifigurázásaként olvasható. Bár a korabeli recepció mintha kerülte volna ennek kimondását, a Termelési-regény elementáris hatását sok minden más mellett valószínűleg éppen az eredményezte, hogy a realista próza elvárásai felől közelítő olvasatok számára is határozott állásfoglalást hordozott magában: a realizmus kódjai működésképtelenségének demonstrálásával e kódoknak a kortárs valóság leírására való alkalmatlanságára hívta fel a figyelmet.

Nemcsak magának a regénynek, hanem az arról szóló kritikáknak is központi témája volt valóság és fikció összeegyeztethetőségének vagy épp összeegyeztethetetlenségének kérdése. A korai értelmezők közül többen felhívták a figyelmet a szöveg azon jellegzetességeire, amelyek újszerű korszakparódiaként, a hetvenes évek Magyarországának allegóriájaként is olvashatóvá teszik Esterházy első regényét.2 A prózafordulatot kísérő „értelmezői fordulat" hatására azonban a könyv megjelenése óta keletkezett írások legtöbbje a referenciális olvasatok avulékonysága, a mű mint önálló nyelvi konstrukció „valósággal" való összevetésének parttalansága mellett foglalt állást. A Termelési-regény mint az új magyar próza és a posztmodern korszakküszöb emblematikus alkotása így nem annyira „visz- szafelé" mutató, egy történelmi korszakot vagy esztétikai paradigmát összegző/bíráló műként, hanem sokkal inkább egy új művészeti korszak nyitányaként jelenik meg az azóta keletkezett, a témával foglalkozó irodalomtörténeti munkák legtöbbjében:

2 Vö. például: Balassa Péter, Vagyunk = Uö., Segédigék. Esterházy Péter prózájáról, szerk. Tóth-Barbalics István, Balassi, Budapest, 2005, 7-36. (Balassa Péter művei, 3.); Imre László, Esterházy Péter: Termelési-regény (kisssregény), Alföld 1979/10., 62-67.; Kenyeres Zoltán, Jelentés egy püspöklila könyvről, avagy kritika püspöklilában. Olvasónapló = Uö., Korok, pályák, művek. Válogatott tanulmányok, Akadémiai, Budapest, 2004, 374-390. Idesorolhatók a Mozgó Világ Ötfokú ének című összeállításának szövegei is: Veres András, Többet egy csapásra?; Horváth Iván, Közeire nézni; Szege- dy-MaszAk Mihály, „A regény, amint írja önmagát"; Szörényi László, „Nekünk kell Mohács"; Bojtár Endre, Élet és irodalom, Mozgó Világ 1979/6., 114-128.

A Termelési-regény és a realista hagyomány / 233