Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár Szabó Ernő: „Graciőz" kötetlenség. Szólam és írhatóság Esterházy prózájában

sen fészkelődött egy kicsit. Más ilyenkor dadogni kezdett (hogy jobban figyeljék). - Két dolgot: a hadiesemények benignus voltát - az értetlen tekintetekre, inclusive mester, odasúgja: »hogy ne haljon ki a család« -, valamint a mindenkori levéltári alkalmazott rátermettségét, lelkiismeretességét." És e cizellálás után a pörölycsapás: „Mert, drágáim, én még olyan emberrel nem találkoztam, akinek apja s anyja ne lett volna." Ezt mondta az öregedő édesapa, akiben igen erősek voltak a plebejus elemek (orrfúvás stb.). Persze most már könnyű plebejusnak lennie, mikor már oda a sok birtok és miegymás, nem hinném hát, hogy a mester atyja ledöntötte volna osztálya korlátáit, igaz, nem valószínű, hogy erre reális igény lett volna.12

Ez a modulációs gazdagság azonban láthatóan nem merül ki a puszta sokféleség varázsában. Az alábbi részletben a beszédhorizontok és az időtávlatok mozgásának könnyed és játékos esztétikai hatását ugyanis olyan narratív modalitás idézi elő vagy hívja életre, amelyben az Esterházy-szövegek többségének a mondottak igazságtartalmához való összetett viszonya érhető tetten. Ez esetben az, amely a báj könnyed játékának diszkurzív erejével fordítja - a dolgot feloldó puszta megnevettetés távoltartásával13 - kedélyesbe a kényszerűt:

A kenyérrel sokszor adódott aggodalom. (A mester még ma, a jólétében se dob el kenyeret. Belé lett ez verve. Rágcsálja, rágicsálja a száradt maradékokat, s üvölt a családjával, ha az hibázik a kenyér szentsége ügyében. Rokonszenves vonás ez benne.) Megint a sor! A mester most a nagyatyja kezébe kapaszkodik. Na az egy látvány, ahogy

12 Esterházy, Termelési-regény, 208-209.

13 Azért fontos mindezt hangsúlyoznunk, mert az ún. magyar „posztmodernnek" van olyan vonulata, amely a nevettetés mindent feloldó és ártatlanító viszonylagossága jegyében próbál számot vetni az 50-es évek és a közelmúlt politikai örökségével.

22 / Kulcsár Szabó Ernő