Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

Az Esti regényként történő értelmezése, amely a műfajok proak- tív aspektusára helyezi a hangsúlyt, termékenyen hasznosíthatja azt a bahtyini belátást, amely szerint a regény az összetett beszédműfajok közé tartozik, amelyek megvalósulásai „a kulturális érintkezés magasabb szintjein [...] mintegy eljátsszák a beszédkapcsolatok elsődleges színterén élő legkülönfélébb formákat".31 Annyi kiegészítést azonban érdemes tenni mindehhez, hogy a regénybe mint összetett beszédműfajba nem csupán „a beszédkapcsolatok elsődleges színterén élő" köznapi beszédműfajok, hanem „a kulturális érintkezés magasabb szintjein" megjelenő összetett(ebb) műfajok is beágyazódhatnak. Az Esti ugyanis, kielégítve a kimondottan összetett beszédműfajokkal kapcsolatos elvárásainkat, bőven szolgáltat példákat mindkettőre. A számos fejezetre tagolódó szöveg fejezetcímeiben nagy gyakorisággal és változatossággal jelennek meg műfajjelölő metapoétikai jelzések: történet, mottó, önarckép, jellemzés, terv, ének, nyitány, levél, jegyzőfüzet, töredék, kéjszínes, tollrajz, ima, leírás, színpadi változat, vázlat, megjegyzés, kalandfilm, krimi, rizsa, beszéd, rövid, dal. Sőt, ilyenek bőven találhatók a folyó szövegben is, amelyeket a teljesség igénye nélkül szemléltet az alábbi felsorolás: útirajz, életrajz, füzér, keringő, vallomás, népdal, népmese, non-fiction, följegyzés, film, vers, cédula, novella, paródia, kép, fotó, gimnáziumi dolgozat, kiváltságlevél, kis színes, anekdota, fragmentum, appendix, megjegyzés, fecsegés stb.

A regénynek mint összetett műfajnak a keretében aktiválódó számos műfaji séma közül most csupán háromra irányul némi külön figyelem: a töredékre, a novellára és a rizsára. A töredék kiemeléséta fentiek kontextusában vélhetően nem kell hosszan indokolni: „A professzor a töredékkel mint műfajjal, tehát mint egésszel foglalkozott, a görög boroskancsó füle mint világegész, így valahogy, én legalábbis ennyit értettem meg ebből (tréfával szólva: az egészből)."32 Ahogy azonban azt a fenti idézet explikálja is, a töredék részként csupán a regényhez mint egészhez képest értelmezhető. Műfajként (diszkurzív sémaként) akkor

31 Bahtyin, I. m., 278.

32 Esterházy, I. m., 268.

,a mondat múlatja immár az időt." / 209