Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
L. Varga Péter: „Még szabadságot is álmodhatunk ide." Közép-Európa és a diktatúrák „csendje" Esterházy Péter nyelvművészetében
vetkezményekkel járnak. García Márquez tehát épp az 1956-os forradalom után tíz hónappal a nagyon lassú újjáépülés fázisában járó Magyarországon kénytelen performatív erővel leírni a következőket, először a távozását megelőző estén: „Amikor a búcsúesten a szálloda éttermében elmondtam az egyik kommunista vezetőnek, hogy milyen nyersen és nyíltan fogom ezt a riportot megírni, kissé zavarba jött, majd eltűnődött. - Súlyos kárt fog okozni nekünk - mondta. - De talán majd segít, hogy leszálljunk a magas lóról."5 Majd egy évvel később, 1958-ban, visszatekintve: „Nagy Imre kivégzése kegyetlen üzenet mindazoknak, akik a népi demokráciában Moszkvától függetlenebb belpolitikát akarnak folytatni."6 Nagy Imre kivégzésének mint politikai gyilkosságnak a megnevezése korántsem egyértelmű ebben a korszakban, mivel a Kádár-rendszer éppen 1956 fogalmi átrendezésén dolgozott, és gyakorlatilag kitörölte az esemény mint esemény megnevezését - beleértve Nagy Imre likvidálását -, helyébe annak torzító, átpolitizált értelmezését helyezve: e//enforradalom- ként megnevezve az '56-os forradalmat, és ezzel mintegy legitimálva, jóváhagyva saját legnagyobb bűntettét, a szovjet katonai alakulatok behívását a forradalom leverésére. Később visszatekintve Esterházy Péter a diktatúrák nyelvéről szólva a következőképp látta a kádári kommunizmus (nyelvi) szerkezetét: Megdöbbentő és lefegyverző, már-már megható, hogy a Kádár-diktatúra mennyire egyetlen szótól függött. Legitimitását (maga előtt) és erejét az adta, hogy ellenforradalomnak nevezte a forradalmat. [...] Ellenforradalmat mondott, aki így gondolta, vagy nyíltan behódolt, vagy elege volt már az egészből és nem gondolt semmit, a nyíltan ellenszegülő forradalmat mondott (ezeket kis túlzással egy kézen meg lehetett számolni, mostanra már több száz Siva kéne). És aztán volt a nyíltan semmilyen, ez volt 5 Uo„ 165. 6 I/O., 173. „Még szabadságot is álmodhatunk ide" / 159
