Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szirák Péter: El kell mennünk innen. Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

összest. Ja, de itt már egyszer voltunk olyan kétezer évvel ezelőtt. (49-51.)

E „megváltástani fejtegetés" azzal indul, hogy a halálos betegség átrendezi a figyelempiacot, amennyiben tapintatossá tesz és részvétet ébreszt. Az irónia a (kvázi)gazdaságtani és teológiai diskurzus játszi keveredéséből, valamint a betegség egyfajta romantizálásából fakad: ez utóbbi a jó, a magasztos elérésének eszközé válik, kapcsolatot teremtve a betegség megértelmesítésének, metaforizálódásának 19-20. századi hagyományával (a Dombey és fiátói a Varázshegyig; akkoriban a tuberkulózis vonatkozásában). Humor forrása az is, hogy a naplóíró Zubolyra hivatkozva vonja magára e nagyszabású áldozat- vállalás terhét, a Szentivánéji álom habókos takácsa pedig, mint köztudott, egy olyan „színjátékban" követeli magának a nem rászabott szerepet, amelynek dramaturgiáját enyhén szólva nem látja át. Az allúzió a végzetes betegséget szerepként, vagyis a determináltat választhatóként, a belsőt külsőként (eljátszhatóként, de levethetőként) jeleníti meg. Közben a jövőre (éppenséggel, mint egy utópiára) tett javaslat az eretnekség gyanúját is felkelti, itt is a saját kora által meg nem értett, (nem betegségből, hanem) küldetésből fakadó, áldozatként vállalt halál képzetét sejdítve. A különféle kontextusok ironikus egymásba nyitásán alapuló „okfejtés" végül a saját áldozatiság távoz- tatásával, a Jézus-misztérium ironikus felidézésével zárul.

Mindez az Úrral folytatott (egyoldalú) eszmecsere, a naplón végigvonuló nem (nagyon) lázadó hívő föl-fölbukkanó imájának része. Úgy is mondhatnánk: a nem egyenrangú, s nem egyként beszédes felek ironikus „alkujának" szólamai.

Ne reménykedj. Uram, ez nyilván veled kapcsolatos. - Nem tartozik ide, csak eszembe jutott: a legkevésbé sem vagyok dühös rád. Hogy átvertél, vagy ilyesmi. Jól van ez a most, csak elég rossz. De minden rendben van. LényeEl kell mennünk innen / 123