Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Dobos István: A gondolkodó emékezet nyelve. Elhangzó beszéd - tünékeny írás

tudhatna megszabadulni a jelölés kötelmeitől. Az üveglap, a jelölő érzéki felszíne átlátszó, az anyaga azonban nem látható, csak amit véletlenszerűen átereszt magán, emlékeztetve a jelölés önkényes eredetére. Ajelölő és ajelölt kapcsolatának esetlegessége az alap­ja a jelölés ismételhetőségének. A mű belső idézetként megismétli a leírás fikcionáló aktusát: „Öntudatlanul belekavart az előtte lévő lábosba, porral, törmelékkel volt teli. Ebből főzz, ha tudsz.*65 Azu­tán a fakanállal az asztalt borító koromba írta: örülni. Bárány moz­dulatlanul ölelte az egyik ágyú csövét. Sírt megint. A szakács hango­san, szenvtelenül kimondta a leírt szót. - Örülni."48 A tiszta, áttetsző üveglap után fekete korom a jel felszíne, s ebből arra lehet követ­keztetni, hogy a nyelvi létesítés eseménye nem ismétlődhet azonos módon. Az elvileg megegyező jel visszatérése mindig különbséget termel, másfelől a néma, magányos írás is valakihez szól, ezért itt kimondódik a leírt szó. A jelviszony alapja a nyelv idézhetősége. A szemiológiai rendszer koherenciáját biztosítja a jelek ismétlődése s valamilyen szabályszerűséget követő elrendeződése. Az Egysze­rű történet elbeszélője nem elfojtja, hanem felszabadítja a szöveg szerveződésének a bomlasztó erőit. A leírások ismétlődése nem megszilárdítja, sokkal inkább fellazítja a jelölési rendszer összetar­tozását. Szembeötlő az anakrónia, vagyis különböző korok össze nem illő tárgyi környezetének, fizikai és mentális terének a leírása, mely zavart összhangot teremt a történelmi referenciával rendel­kező idősíkok viszonyában. A kiválasztott realitáselemek különböző vonatkozási rendszerekhez, jelentésmezőkhöz kötődnek, részben megőrizve saját önteremtő logikájukat, kapcsolódni tudásukat. Az Egyszerű történetben minden jelölő jelölt helyzetben van, mivel újrahasznosított idézet, rájátszás, mondás vagy elbeszélés alakzat: a szöveg ezt a nyelvi infrastruktúrát működteti üzemszerűen, más iro­dalom-előállító gépezetekhez kapcsolódva. Az elbeszélés határvonalai elmosódnak. A „szervesen" felépülő történelmi világ tételezése a le­48 Egyszerű történet..., 55. A gondolkodó emlékezet nyelve / 115

Next

/
Thumbnails
Contents