Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Dobos István: A gondolkodó emékezet nyelve. Elhangzó beszéd - tünékeny írás

Egy-egy szóhoz áthagyományozott jelentés tapad. Az elbeszélő azzal kísérletezik, hogy a várakozással ellentétes tulajdonságokkal ruház fel tárgyakat, élőlényeket, fogalmakat. A szokatlan társítás a leíró nyelv működésének az önkényét leplezi le.

A gedőcsi vár leírásában már a lábjegyzet sorszáma sem egyértelmű: a hivatkozás indexe, 48, két lépésben átalakul a szóban forgó szereplő, Bárány Mihály életkorának a jelölőjévé.44 A főszöveg határai nyitottak, s hangsúlyozott az összjáték a létesülő leírásban a reális, a fiktív és az imaginárius között. A historiográfiai metafikció az idő és a tér meghatározását iróniával kezeli: „A regényidő egy közönséges tavaszi délutánján, mikor már az Ipoly menti szegény magyar akáco- sok*50 zöldellni kezdtek."45 A történeti hűség kedvéért közbeiktatott leírás irrealizálja a valóságot: nemcsak a vár védői, de a növények is sorsüldözöttek. Bárány Mihály tulajdonneve a keresztáldozatra utal, lányai bibliai neveket viselnek, Éva és Mária alakjának a leírása azonban kihívóan evilági, az elbeszélő áhítatos hangneme ellenére a fo- kalizáció minden magasztosságot nélkülöz: „fölnevelt a hazának négy gyermeket, két deli ifjút és két kedves leányt, utóbbik jobban jellemességükkel, alázatos jóságukkal, mint szépségükkel fényeitek, bár Éva sudár szemöldöke*51 és Mária merészen rövid szőkesége föltűnhetett volna az együttérző pillantásoknak [...j"46

Az Egyszerű történet leírásaiban gépiesen ismétlődnek a 17. századi életvilág felidézésére hivatott rekvizitumok, a vár, a harcmező, a csata, a hátország. A historiográfiai metafikció sugalma- zása szerint ezek az alakzatok jelentésüket vesztett idézetek, de ismétlődésükkel képesek azt a látszatot kelteni, mintha alkalmasak lennének nyelvi világok teremtésére. Úgy viselkednek tehát, mint

44 A „kardozós változat" 2013-as, kötetbeli kiadása azonban nem tartalmaz számozott lábjegyzeteket, csak a DIA-n vannak így jelölve, ezért a fenti értelmezés talán nem teljesen érdektelen filológiai tanulsággal szolgálhat: a nyomtatott szöveg és a digitalizált változat nem azonos. Az utóbbi alapján tételezhető összefüggés a lábjegyzet sorszáma és a szereplő életkora között.

45 Uo„ 45.

46 Uo„ 45-46.

112 / Dobos István