Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Felszeghi Sára: „Álommá zsongul a tücsökzene"

gyógyászati osztályról február elsején áthelyezik a Rheuma C osztályra (Dr. Pártos Alice főorvoshoz), ahol március 17-ig tartózkodik. A diagnózis: Polyarthralgia. Cardiomyopathia dec. nephrolitiazis [Sokízületi betegség, dekompenzált szívizombetegség, vesekő]. Erről a költő is beszámol a Dr. Baumgartner Sándornak 1955. február 1 -jén írt levelében: „Karácsony után szívtrombózist kaptam, már másodszor. Haynal Imre és más kitűnő orvosok kezében voltam és vagyok. 49 napot (hét hetet) egyfolytában mozdulatlanul kell feküdnöm, ezt a lapot is csak azért írom én, mert az ápolónőm nincs kéznél... Most már meg fogok gyógyulni. Ma van a 34. napja, hogy fekszem. Eddig a volt Irgalmasoknál, most a Lukácsban, Aliszka barátnőnknél."22

Állapota folyamatosan javul, mobilizációja eseménymentes. Haza is mehetne már, de az otthoni feltételek nem megfelelőek, ezért 1955. március 17-én a Gellért Fürdőbe utalják további pihenés, kímélés, orvosi felügyelet céljából. A Gellért 12-es kórtermében fekszik, egészen július 2-ig, majd privátként még július 16-ig marad.

A bentfekvése alatt ismét jelentkeznek ízületi panaszai, a két kéz, két váll, térdek fájdalmasak, különösen mozgáskor, dereka fáj. Kiváló önmegfigyelő képességét jelzi, ahogyan a Sokízületi gyulladás című versében erről ír:

Szúró csizmáit, lángoló keztyűit térdig, könyökig rám húzta a fájdalom, és kegyetlen dróthuzalait

csontjaimon átverve úgy összevarrt, oly förtelmesen, hogy izzó öltések alatt üvölt most minden idegem.

22 Napló, levelek, cikkek, 566.

412 / Felszeghi Sára