Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

Ha így tekintjük, át kell értékelnünk a költő pályazáródásának eddigi irodalomtörténeti értelmezését is. A lezártságra utaló egyensúly képe megbomlik, a Valami szép köteteimből és a „csak a derű óráit számolom" szlogenből93 kiválik a „valami" és a „csak" - és ezek a környező pokol poétikai ábrázoltságára irányíthatják figyelmünket.

„Mi lesz ebből, milyen új szörnyűség?!" - veszi át az emlékezetben megtisztulás vágyára hangszerelt, A rossz szerető című verset az első Tücsökzene zárása utánról, és átírva ellenkező hangsúlyt ad a vers korábbi, a Válaszban közölt változatához képest. Ezzel alakítja sorozattá a titokzatos Káprázat-c\k\ust, majd a második Tücsökzene záró fejezetét.94 De felülírja A huszonhatodik eV zárását is, az öngyilkosok sorozatának pusztulás-képét beleépítve (109. Öngyilkosok), majd átértelmezi még az Erzsike-szerelmet is, visszaéltetve általa valahai féltékenységi rohamait: Erzsiké alakjában újra megjelenik a korai „ledér" Bözsi lehetősége (115. De hátha te is...?).

Költészete végül mindezzel ismét új utat nyitott meg a magyar líra számára, akárcsak a Te meg a világ kötettel, ismét szintre vere- kedte magát poétikailag a világlíra eseményei közé, a „szexuális forradalomként" regisztrált személyiségelemzési módszer elsőként való bevezetésével a magyar irodalomba.

Ám ehhez számba kell vennünk egy újabb politikai „alkalom" poétikáját is 1957-ben: a költő szembenézését a forradalom vég93 Szabó Lőrinc, Mozart hallgatása közben, „1956 február" dátumjelöléssel: Művelt Nép, 7(1956), ápr. 1.; Alföld, 7(1956)/3 (máj.-jún.), 75-76. = Szabó Lőrinc Válogatott versei, 514-516, a Valami szép kötet záró darabja. „A nagy hidegek idején írtam egy nagyon Mozart-verset. Jókedvű, s talán majd csak megjelenhet valahol" - írja Kodolányi Jánosnak otthonról 1956. márc. 6-án. Lásd Szabó Lőrinc, Napló, levelek, cikkek, 585-586.

94 A kettős címmel átdolgozott vers értelmezését és a kései ciklusba illesztéséről: Kabdebó, Titkok egy élet/mű-ben, 50-54. A gyáva szerető című, a Valami szép ciklusban közölt versét A rossz szerető címmel adta ki: Válasz, 9(1949)/3-4 (márc.-ápr.), 145. A verset a költő az átdolgozásban a Káprázat-ciklus előhangjaként értelmezi át. „És megszületik immár egy szerelmes vers is, megint folytatásként, szinte az 1949-es A gyáva szerető című vers intenzívebb tematikai leszármazottjaként, az utóbb két változatban is befejezett-véglegesített Káprázat című. Csak míg 1949-ben a vers végén megtörik a varázs: a tiltás felerősödése visszájára fordítja a jelenetet , itt a témába felejtkezés a férfi és a nő egymás felé sodródását-vágyakozását élteti tovább, káprázataként gondolva át a szerelmi együttlét lehetőségét." I. m„ 24. Hozzátehetjük: ...és veszélyét.

40 / Kabdebó Lóránt