Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kemény Aranka: A tökéletes mű

pusztítás miatt végül nem jelenhetett meg. A kézirat írásképéből arra következtethetünk, hogy a címet a szöveg megírását követően szúrta be, és eredetileg a II. sorszám alatt, a Laczkó által említett „kiegészítés" gondolatával fogalmazta meg a tanulmányt. Az „igazi démonizmus" kifejezést az emlékezésben is említi, de ott még nem fejti ki részletesebben: „Az igazi démonizmust nem is sejtettem benne, s mire a szegedi költő megnőtt a szememben, már nem tudtam igazán rajongani."48 Az első rész befejezését: „Kedden reggel az újságok nagy cikkei közölték, hogy Fodor utcai lakásán Juhász Gyula ismét megmérgezte magát, és meghalt. / Sohasem fogom elfelejteni." A II. számozású szöveg felütése így folytatja: „De a líránk története sem felejtheti el. Juhász Gyula a legtisztább elégikus költőnk."49 Ugyanakkor tanulmányának előzményéül szolgálhatott 1942. január 15-én a Zeneakadémián megtartott Juhász Gyula és a halál című előadása is50 - melynek szövege még lappang.

A fenti példák ízelítőt adnak abból a sokrétű folyamatból, amely Szabó Lőrinc írói módszerét jellemezte. Fennmaradt kéziratait ösz- szehasonlítva, pontról pontra elemezve, az egyes változatokat ösz- szevetve e „szöveggyár" működését, fejlődését még teljesebben érthetjük meg.

48 Szabó L„ Emlékezések, 401.

49 Szabó L, Irodalmi tanulmányok, 813.

50 Szervezője a Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága volt, dokumentumai: MTA KIKK Ms 46748/11 -13.

A tökéletes mű / 397