Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Váradi-Szitha Ábel: „...Telitett tér, álló idő..."

hasznosította",10 vagy éppen az idegenségre irányuló hermeneutikai kérdéshorizont egyik elemeként.11 Mindazonáltal a nyelvet uraló lírai szubjektum történetiségének és (nyelvi) eseményszerűségének felismerése tette lehetővé annak belátását, hogy Szabó Lőrinc költészetének későbbi állomásai is, mint amilyen a Tücsökzene, a korszakküszöbön megtörtént „nyelvi fordulat" mentén továbbgondolt poétikai megoldások vonatkozásában váljanak (újra)olvashatókká,12 hiszen

[...] ettől a korszakküszöbtől fogva bontakozik ki a magyar költészettörténetben annak felismerése, hogy az én önmegértésének nem az izolált szubjektivitáson keresztül felfogott önmaga a legfőbb (s kivált nem tévedhetetlen) instanciája. A valódi költészettörténeti tét innen fogva azonban az, hogy a szubjektivitás formális struktúráit megbontó tapasztalat poétikailag milyen utakra tér a következő évtizedekben.13

A lírai én mibenlétét és poétikai funkcióját problematizáló diskurzustól szinte érintetlenül bontakozott ki egy olyan értelmezői gyakorlat is a recepcióban, amely elsősorban a kelet és nyugat között zajló kulturális cserefolyamatok részeként értelmezi a keleti tematikát Szabó Lőrinc költészetében.14 Amellett, hogy a recepciónak ez

10 Kabdebó Lóránt, A nyugati gondolkozás „hézagai" a poétikában = Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor - Kékesi Zoltán - Kulcsár Szabó Ernő, Osiris, Budapest, 2003,122-171,139.

11 Kulcsár-Szabó Zoltán, Utazás, gyerek, Kelet. Kulturális idegenség Szabó Lőrincnél, = Uö., Tükörszínjátéka agyadnak, Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, Budapest, 2010,105-153.

12 Ahogy Kulcsár Szabó Ernő fogalmaz: „[...] a magyar líra történetében először szembesült nyelvi-poétikai magatartásként az individuum viszonylagosságának tapasztalatával. Szabó Lőrinc óta tehát nemcsak alkotni, de olvasni is másként kell a modern magyar verset.” Lásd Kulcsár Szabó Ernő, Szabó Lőrinc = Újraolvasó, 46-51, 50.

13 Kulcsár Szabó Ernő, Honnan és hová? Az „önmegszólító" vers távlatváltozása a kései modernség korszakküszöbén - Verskultúrák. A líraelmélet perspektívái, szerk. Kulcsár Szabó Ernő - Kulcsár-Szabó Zoltán - Lénárt Tamás, Ráció, Budapest, 2017,157-183,179.

14 Lásd elsősorban Csibra Zsuzsanna, Tenyérnyi selymen végtelen tér. Kínai költők magyar fordításokban, Argumentum, Budapest, 2006, 117-136; Markó István, „... akadnak jó, bölcs és szent emberek, nem csak ebben a vén Európában!" Szabó Lőrinc keleti eszmetársai, Forrás, 2011/4, 33-55; Simon Zoltán, Szabó Lőrinc költészetének keleti motívumai = Szabó Lőrinc, Buddha tenyerén. A költő keleti témájú versei, szerk. Steinert

....Telitett tér, álló idő..." / 357