Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai

megpróbálta meghosszabbítani a szavatossági idejüket. Ez az igény megnőtt az erősen centralizált és cenzúrázott könyvkiadás idejében, az 1940-es évek végétől, hiszen egy-egy fordítás bebetonozása évtizedekre határozta meg az olvasó és a színházi néző Shakespeare-él- ményét.

Az Ahogy tetszik első újrafordítása Jánosházy György nem különösebben izgalmas szövege volt 2001-ből, ezt követte Nádasdy Ádám 2006-os szövege, amely valószínűleg véglegesen lecserélte a színházak alapanyagát. A 68 évet megért Ahogy tetszik-szöveg bőven megszolgálta az idejét, a mai nyelvezet és a komikus részek modernizálása már elkerülhetetlen volt.

A másik komédiafordítás, a Vízkereszt, vagy: amitakartok egyszer használatos, egyetlen színházi előadáshoz kötött fordítás maradt. Az Ifjúsági Színház kamaratársulata 1954. június 11 -én mutatta be a darabot Apáthi Imre rendezésében. A szöveg hamarosan feledésbe merült, és bár a Shakespeare-szakma számon tartotta ezt a fordítást is,49 a nagyközönséghez 2004-ig nem juthatott el.

Ennek oka nem feltétlenül a fordítás hiányosságaiban keresendő. 1954-ben komoly politikai okai is lehettek egy-egy színdarab bemutatásának vagy mellőzésének. A sajtó egyáltalán nem írt az új bemutatóról, a kor fontosabb napilapjai inkább politikai eseményekkel foglalkoztak, úgymint a francia kormányválság, az indokínai háború, Amerika „gazdasági válsága", az 1954. évi költségvetés vitája és a magyar csapat számára diadalmasan induló svájci futball-világbaj- nokság. A darab bemutatóját az 1954. június 20-tól zajló „a magyar dráma hete" és a Nemzeti Színház jól sikerült Othello-előadása is elhomályosíthatta.

Az a kérdés is megválaszolatlan marad, hogy alig hat évvel Radnóti és Rónay után miért kellett a színháznak máris egy új szöveg?50

49 Ungvári Tamás az 1961-es összkiadás jegyzeteiben, Géher István az Irodalmi Nagylexikonban, Kabdebó Lóránt háromkötetes monográfiájában, Vargha Ágnes könyvének bevezető tanulmányéban emlékezik meg a fordításról. Kéry László könyvében képet közöl az előadásról.

50 Felmerülhet a feltételezés, hogy a Radnóti-Rónay-szöveg nem kielégítő, de szakmai berkekben ezt a fordítást jónak tartották, és Mészöly Dezső 1985-ben elkészült

346 / Szele Bálint