Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Barna László: „Weither álmai"

darabjait is írja. A többi közt így készül el a Werthert fordítva című verstöredék." Valószínűleg a fordítói munka szigorú üteme nem engedte a teljes vers elkészültét, a hajszában a versrészlet nem egészülhetett ki nagyobb intenzitású alkotói inspirációval: ,,[e]gy élethelyzet impressziójának vázlata maradt a verscsíra".ll 12 Kabdebó Lóránt is megállapítja, hogy Goethe poétikája több ponton is rokonítható lehet Az Egy álmai mondanivalójával.13

jelen esetben elemzésünk szövegkorpusza Az Egy álmai és Goethe magyarra fordított Sturm und Drang-szövegváltozata, amelyek nemcsak tematikus szinten csengenek egybe, de a kontrasztív elemzés során szövegszintű értelmezésre vállalkozva különböző transz- textuális olvasatok horizontjai is látótérbe kerülhetnek. Magáról a Te meg a w'/óg-kötetről már a kortársi kritika, majd pedig az irodalomtudományos diszkusszió is megállapította, hogy Szabó Lőrinc életművének a csúcsteljesítménye és egyben a magyar líra egyik kiemelkedő darabja. Ha nemcsak Az Egy álmait, de a Te meg a világ többi darabját is megvizsgálnánk (például a Semmiért Egészent), minden bill Kabdebó Lóránt, Útkeresés és különbéke: Szabó Lőrinc 1929-1944, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 236-238. http://mek.oszk.hu/05200/05232/html/kabdebo_utkere- ses0005.html.

12 Uo. Lipa Tímea a vers kéziratának megfejtésén munkálkodva a különböző tintaszínek, az írásstílus, a gyorsírásos ceruzajegyzetek, a latin betűs tintaírás és a szöveg tartalma alapján több írásréteget különít el, mely rétegek írása közt több év is eltelt: az átdolgozás befejezése csak 1938-ban valósult meg.

13 Ebbe a goethei poétikába tartozó verseket éppen Szabó Lőrinc is lefordította (Epirrhema, Prooemion). A Prooemion címűt pedig éppen a költő Te meg a világ-korszakában (a vers eredetijének filológiáját ezúttal mellőzöm). Kabdebó „az ember kettőssége", a logikai és pszichológiai szervezőelv párharca kapcsán emeli ki a versben felbukkanó álom-motívumot: „Az ember lelke is egy-egy világ: / ezért van, hogy mit legszebb álma lát, / abban tiszteli mindenütt a nép / Istent, a maga Istenét, / mindent félve megad neki / s ahogy csak tudja, szereti”. (Goethe verseiből: Prooemion, ford. Szabó Lőrinc, Nyugat, 1932/8, 425; és Az öreg Goethe: 1801-1832 - Antológia a költő öregkorának műveiből, Kner Izidor, Gyoma, 1932, 12-13.) Ez az álom pedig, ahogyan alább látni fogjuk, nemcsak Goethe e versének, de Az Egy álmainak és a Werthernek is centrális motívuma. Amit még a Prooemionnál releváns megemlítenünk, az annak második strófája: „füllel és szemmel amit csak bejársz, / mindenütt az ő mására találsz, / s tűz-szellemednek bár útja az ég, / már a hasonlat, a kép is elég". (Uo.) Szabó Lőrinc mintha felfedezte volna magának e verset, s ars poeticáját, illetve alkotómunkájának elvét bemutatandó fordította volna le, ugyanabban az időben, amikora Te meg a világ-kötetét rendezte. E versfordítás a Werther-fordítősésAz Egy álmai polemikus viszonyának egyfajta kommentárjaként, argumentációjaként, értelmező jegyzeteként is olvasható. Kabdebó Lóránt álláspontja is erősíteni látszik ezt a feltételezést, amikor arról ír, hogy a fordító Szabó Lőrinc poétikai átalakulását Goethe tájékoztatóan segítette. (Kabdebó, „A magyar költészet...", 26,48-49.)

.Werther álmai"/283