Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

leírt Szabó Lőrinc-poétika szőttese túloldalaként mint annak a paradigmának párhuzamos kiegészítését olvasom.

Ebben a modellértelmezésben éppen a Szabó Lőrinc baráti köréhez tartozó esztéta, Baránszky-Jób László erősíthet meg, aki a Te meg a világ két legelkeseredettebb versének párbeszédében fedezte fel a létezés kétségbeejtő végzetének visszáját.54 Baránszky-Jób ugyanis - bár nem ezekkel a megnevezésekkel - a kétszeres személyiséglátomás (a dialogikus paradigma és a spirituális életmeditáció) paradoxonokban összefonódó, oximoronná szövődő költészetét emeli ki a költői szöveguniverzum egészére érvényesen. Mind a mindennapi gondolkozásban, mind pedig a metafizikai kérdésfeltevésekre választ alakító poétikai szövegformálásban megtalálja a két vers szembesítését, vállalva ennek a költészetnek az Univerzummal való összehangolódását. A Te meg a világ két versében mind a gondolati, mind az érzelmi megalapozottságot észrevéve értelmezi a halállal záruló materiális élet spirituális összefonódottságát a létezés egészében. A Gyermekünk, a halál és A semmittevő halál című versek átgondolása Szabó Lőrinc költészetének állandóan felkérdezett, a materializmusból felsóhajtó, „spiritualizmust" követő-kívánó poétikai lényegét fedi fel.55 A nyugtalan Szabó Lőrinc költészetében jelen lévő megnyugvás poétikai remekműveit mutatva be általuk már a Te meg a világ idején.

De ennek az értelmezésnek felvetése megszólal már mindjárt a Te meg a világ kötet megjelenésekor, éppen a költő által olvasószerkesztett napilap, a Magyarország kritikájában. Mindennapos beszélőtársa, Kárpáti Aurél ekként gondolkozik el éppen a kötet emblematikus verseinek az alkotásmódszertani keletkezéstörténetén: „Hitetlenséget jelent a kiábrándultsága? Ellenkezőleg. Olvassák csak el a Materializmust, vagy Az Egy álmait - meglátják:

54 Baránszky-Jób László, A józan költő: Szabó Lőrinc „költőiében" költészete = Uö„ Élmény és gondolat, Magvető, Budapest, 1978,188,198-204.

55 Erről a materializmusról mondja maga Szabó Lőrinc is: az 1928-as Materializmus című versével kapcsolatban: „a vers éppen annyira viselhetné azt a címet is, hogy »spiritualizmus«". Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 52.

„egy Költő Agya" / 27