Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

Ezt támasztja alá ugyanakkor a szimultán elérhetőség is, ami a kartográfia esetében a perspektivikusságot kizáró tényezőként említhető, az Oravecz-versek kapcsán pedig azért jöhetett szóba vonatkoztatási pontként, mert azok felülete, az írás grafikus jelenléte is előtérbe került. Éppen ezért voltak leírhatók bizonyos poétikai sajátságai a kartográfia kultúrtechnikájának kategóriáival. Arra a kérdésre keresve tehát a választ, hogyan is kerülhettek itt egymás mellé az írás és a kartográfia kultúrtechnikái, ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a téralkotó textuális gyakorlatok és a kartográfia30 esetében is a felület grafikus jelenléte és térbelisége teszi lehetővé e technikák működését. Ahogy pedig arra a fentiekben igyekeztem rámutatni, a teljes struktúrához csak az írás térbelisége révén adódhat szimultán hozzáférés; amit az emberi tekintet önmagában nem, az írás grafikus alapjait használó kartográfia technikái már - az irodalmi szöveg esetében is - elérhetővé tehetnek.

Éppen ebből a szempontból fontos hangsúlyozni azt a különbséget, ami a fentiekben (akusztikus) topográfia és kartográfia között az irodalmi szöveg nézőpontjából kirajzolódni látszott. Szabó Lőrinc és Oravecz Imre szövegei esetében fontos eltérésként mutatkozott meg, hogy a Szabó Lőrinc-versek kapcsán kiindulópontként említett kint/bent oppozíció, amely a tájhoz képest, mintegy azzal szemben határozza meg a nézőpontot - még ha később le is bontja azt -, a Roncstelep esetében nem képződik meg. A szöveg zárlatában említett egyetlen antropomorf alak, a tájnak mintegy alkatrészeként megjelenő telepőr, aki egy roncsban ülve „kinéz a törött szélvédőüvegen, és a hivatásos sofőrökre gondol, akik tönkre mentek ebben a nézésben",31 szintén a nézőpont megképződésének lehetetlenségéről értesít. Nemcsak azért, mert a korábban - a szó ezúttal egynél több értelmében - perspektívával rendelkező sofőrök már nem rendelkeznek ilyesmivel, de azért sem, mert a roncstelep a telepőr nézőpontjából sem látható, ő maga is e mellérendelő felsorolás egyik elemeként,

30 Uo„ 70.

31 Oravecz, I. m., 47.

278 / Mezei Gábor