Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben
épülő, monoton szövegfolyam, a jelentéktelennek tűnő részletek hasonlóképpen járulnak hozzá a mellérendelés poétikájának a szöveg térbeliségében kiteljesedő működéséhez. A szakasz- vagy bekezdéshatárok pedig itt is a szövegrészek - amelyek leginkább a közlekedésügyi, műszaki szaknyelv regiszteréhez közelítenek - egymás mellé helyezését végzik el, a katalógus egyidejűségében. Az viszont különbség a két prózavers között, hogy ezek a szakaszhatárok ebben az esetben nem feltélenül a „leírt" tér egységeinek határain állnak, hanem mintegy ezek helyett. A hatodik szakaszban például a peronokat felosztó vágányok elrendezését a következőképpen hozza szóba a szöveg: a két felzetet fönt semmilyen híd nem köti össze, és a vágányok is olyan mélyen vannak, hogy szinte lehetetlen egyikről a másikra az egyébként kockázatos átjárás,28 Nem a két vágány, illetve az „egyikről" és a „másikra" szavak között van tehát a sor- és szakasztörés, azaz a szöveg térbelisége mintegy felülírni látszik a peronok elrendezését, már csak azért is, mert a szakasz utolsó szava, az „átjárás" is erre a térbeliségre, magára a szakaszok közötti átmenetre utal, ahogy a későbbiekben például a „plakátfirkálások között" vagy az „átnyújtani" kifejezések is, amelyek szintén egy-egy szakasz utolsó szavaként szerepelnek, és szintén az írás terére irányuló önreflexióként működnek. Ezek az önkényesnek tűnő, a szintaxis irányából sem magyarázható töréspontok hozzák ezért létre a szakaszokból előálló struktúrát, és ez az, ami egységként, vizualitása által elérhető lehet számunkra. A prózavers zárlata azonban mindezek után ezt a vizualitást mintegy visszamenőleg kapcsolja hozzá a magasvasút dübörgésének hangjához, a szakaszok szabályos ismétlődését a menetrend által meghatározott csend és dübörgés közötti váltakozásra vonatkoztatva. A szöveg 28 Oravecz, I. m., 40. 276 / Mezei Gábor
