Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

darabban aztán kiderüljön: „Ü-vel, i-vel kezdődik a nyitány, / síppal, hegedűvel. Egész délután / szólt már [...]" Különös módon tehát, bár az „ű" és az „I" halmozása ebben a második szövegben éri el akusztikus sűrítettségét („frissül"; „ű zeng, i cirpen"; „ű-rű-krű, kri-kri”),14 a nyitány még az első szöveg esti jelenete előtt megkezdődött, a teljes és jelentés nélküli hangzósság a szöveg vizuális terét megelőző jelenlétével. Ennek az akusztikus, a nyitányt megelőző felütésnek lesz mintegy ellentételező lezárása a Holdfogyatkozás című záródarab. A... nagy, kék réten... záróképe a Tücsökzene legutolsó szövegében ugyanis egyrészt megismétlődni látszik a gömb és az ég képein és a tücsökzene ezekhez való hozzárendelésén keresztül, a tücsökzene azonban itt a tér „némajátékában" a „halk álomport" szóró csillagok képén keresztül maga is „[ájlommá zsongul", hogy ezzel a minden akusztikumtól megfosztott képpel záródhasson a szöveg az „ezüst- csöndű fény"15 már csak vizuálisan hozzáférhető képével. Míg a ... nagy kék réten... után következő üres hely, az írás által nem betöltött felület az írás vizuális működését felfüggesztve biztosította a tücsökzene akusztikus, jelentésen túli jelenlétét, mintegy lehetőséget adva a hangzó tér felépülésének, a kötetet záró utolsó darab olyan üres felületet biztosít, ahol a fentiek miatt a tücsökzenét folytonosan hallató szöveg befejeződésével éppen a hangoztathatalanság által jut el a vizualitás kizárólagosságának a Tücsökzenét felfüggesztő zárlatáig. A szöveg tehát magát a hordozó felületet két, az értelmezést meghatározó és egymással ellentétes, noha nem egymást kizáró működéssel képes felruházni, rámutatva ezzel a felület működésének folytonos jelenlétére.

Annak ellenére, hogy a hangzó térrel szembesülő topográfia működtetéséhez a fent említett daraboknak kivétel nélkül szükségük van a térelemek közötti viszonyok topográfiai és a látvány elemeinek geográfiai megnevezéseire, és azzal együtt, hogy a vers saját írottsága is bőven szerepet kap e térviszonyok kialakításában,

14 Uo„ 6.

15 Uo„ 222.

Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései... / 267