Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

szándékok megvalósításának előidézőivé: ahogyan az új rendnek gépei vannak, eszközök, amelyek biztosítják a hatalom kiteljesedését, úgy AKöltő és a Földiekben a szó is instrumentális jelleggel bír, célja és felhasználhatósága van, mintegy az igazságosság eszközeként szerepel. Ugyanakkor e változást előidéző képességet leszámítva aligha lehetne mást említeni, ami a költő és a vezér pozíciójában azonos volna a két szövegben, tekintve, hogy a Vezérben megjelenített öncélúság („A cél: én vagyok, a cél: én magam,") teljes mértékben szemben áll a költő érdektelenségének pozíciójával („beszéljen ő érdektelenül / beszéljen az érdeke ellen, / beszéljen, mint a tudós, mint a szent"). Míg a vezérhez a népet bekebelező, a saját szándékot mások testi kontrollja által is megvalósító attitűd és annak beszédhelyzetei kötődnek, a költőhöz a kívülállás és a távolságtartás pozíciói társulnak, amely pedig nem esik messze attól a művészetfelfogástól, amely a fentebb idézett publicisztikákban is feltűnik.

Fontos megjegyezni, hogy a művészet szerepére vonatkozóan - igen ellentétes módon A Költő és a Földiek elképzeléséhez képest, amelyben a művészet az igazság szószólója lehet - a Vezér mindkét változatában (1928 és 1938) arról olvasható hangsúlyos állásfoglalás, hogy a hatalom hogyan kezeli a művészetet. A művészet a hatalom kezében: eszköz, dísz, tulajdonképpen a hatalom kelléke.

Én erő vagyok, s ahogy díszeim a tudomány, a művészet s a nők, úgy eszközöm, ha kell a terror is,

Sőt, a kelléknél is súlyosabb, amennyiben az ekként felhasznált művészet a terrorral és a bűnnel lesz azonos a versben, így a hatalom szerint alakított művészet akár halálos eszközzé is avanzsálhat. Ily módon a Vezér a vezér szemszögéből, a hatalom működésmódját tekintve mutat rá a propagandisztikus irodalom veszélyeire és a valódi művészettel való szembenállására, ami szintén egybehangzik

Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában / 257