Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

másutániságként írtam le;47 szinkronba szeretném hozni, egymással kezdetektől fogva (1927-1928-től, sőt még korábbról is) vitahelyzetben láttatni. Úgy, amiként először opponenseimnek adott válaszomban, majd a pályakép-monográfia bevezetéseként leírtam:

Szabó Lőrinc költői és műfordítói életműve a magyar líra kivételes teljesítménye, amelyben a műalkotás nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a létezés egészében való jelenlét átgondolásának poétikai alkalma. Cusanus napjainkban sokat idézett meghatározása Szabó Lőrincre igencsak érvényes, a költőre és a magánemberre egyként: „coincidentia oppositorum" (Vas István magyarításában: »ellentétek keresztezési pontja«). Ugyanez a költő Tao Te King című, 1931 -ben írott versének szavaival: „igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz".48 Költői szólamaiban önmaga állításaival és beszédmódjával is állandóan vitatkozóként Gottfried Benn és T. S.

Eliot társaként tűnik fel, kiket ő maga is fordított. Verseinek többféle olvasata lehet érvényes, mégis, azt hiszem, a többféle tendenciájú olvasatnak az egyszerre való megjelenítése adhatja a Szabó Lőrinc-i költészet világirodalmi- lag is érvényes jelentőségét.49

A 20. századi költészet „kettős látásának", a személyiség „pokoljárásának", „kiüresítésének", az emberi szint alá süllyedésének szenvedtető mivolta és ezek ellenében a derűért vívott küzdelem, a poklok kísértéseinek elviselésére felerősítő poétikai újraszervező- dés, a harc az elégiáért párhuzamosan a világirodalomban is hangsúlyt kap. Egyik látványos megformálódása 1925-ben T. S. Eliot The

47 Kabdebó Lóránt, „A magyar költészet az én nyelvemen beszél", I. m.

48 Szabó Lőrinc, Tao Te King, Pesti Napló, 82(1931), máj. 31., 43; = Uő„ Te meg a világ, 70-71.

49 Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc pályaképe, Osiris, Budapest, 2001, 6.

22 / Kabdebó Lóránt