Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Smid Róbert: Harc a technikával
logikát alkalmazza a vers a beszélői pozíció kialakítása során. Az Én és ti, többiek zárlata ennek alapján tudja kimondani azt, hogy a párhuzamosságok a végtelenben nem érnek össze, a „távoli barátom"-mal való párbeszéd sem valósul meg - ha már a szavak forrásaival nem lehetséges kiegyensúlyozottan kölcsönös viszonyt kialakítani -, helyette a leépülés és az elnémulás válnak olyan harmadik tényezőkké, amelyek felől egyáltalán a kommunikáció esélye felvetődhet a kommunikációhoz szükséges szimmetria eredendő eltörléseként - az én mindent magában foglaló egységéhez az ehhez hozzájáruló aktusok kívüliségeként. Kulcsár-Szabó biopoétikai aspektusból történő olvasata e jelenségről a Szamártövis című versben azt eredményezi,32 hogy az elevenség eredendő mortifikálásaként tárja fel magát a továbbélés fikciója, ami a Halott népben is hangsúlyos. Vagyis a dikció szituáltságához szükséges technikák kialakítása, a beszélői pozíció megképzése és az operatív kijelentések végrehajtása során a versben végső soron a megszólalás saját kezdő-artikulációs helyzetének visszaírásához szükséges ökológiai komplementerre tett reflexió csimborasszójává válik az az eredendően szubverzív inskripció, amely a természetben tételezi a harcot, és az ebbe beavatkozó emberi eszközöknek szánja a béketeremtés funkcióját - még akkor is, vagy leginkább akkor, ha azok maguk az agresszorok (lásd jelen tanulmány 22. jegyzetét). a sarki telken tegnap kasza járt s a békétlenek közt békét csinált. A tropologikus mozgás ugyanakkor nemcsak natúra és techné viszonyait érinti, hanem natúra és kultúra viszonyában a technológián keresztül hajt végre átkötő megfordítást: e felől metaforizálódik ugyanis a minden embert érintő elkerülhetetlenség, a halál hagyományosan kaszás képe, éppen az ember által a természetre irányuló 32 Lásd jelen kötetben, *** 208 / Smid Róbert