Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Smid Róbert: Harc a technikával

soron a szerves szervezettség mintájára megy vissza (még akkor is, ha működése éppen halottak kitermelésével tartja fenn magát):22 a harcban megjelenő beszélői pozicionáltság és annak aktorai között nemcsak a szervesség köréből vett kép technikaiként leírt relációi képződnek meg (pl. porcika, vér, hús, stb.), hanem azon kétirányúság is kiküszöbölhetetlenül működésbe lép, ami miatt mégsem egységes akarat eredményeként mobilizálódnak az alkotórészek. Vagyis az a pozíció, ahonnan képes artikulálódni a hadiszerkezet működése, maga lenne a cél, amelyre a tulajdonképpeni működés irányul; ehhez viszont szükség van egy egységes, stabilizált operátori szerepre („A cél: én vagyok, a cél: én magam"), amely még nem áll rendelkezésre („egy óra múlva / monitoromon eldördül a jel"), vagy pedig pontosan az operátori pozíció megléte kell már eleve ahhoz, hogy az operatív kijelentés ne a megszólaló oldalán kerüljön artikulálásra - vulgo, az operatív parancs nehogy performatív beszédaktusba forduljon. Mindazonáltal az „e titkos cél úgy használ engem is, / ahogy másokat én" kijelentésben nem egyszerűen áthelyeződés megy végbe, és hogy itt komplexebb struktúráról van szó, arról a természetből vett hasonlatok tanúskodnak: a „boly a hangyát, a kas a méheit" szinguláris-plurális variabilitást érvényesítő analogikus chiazmusa a meghatározottság kétoldalúságát jelzi, illetve ráerősít arra a mozgásra, amelyben a természeti formációk haditechnikai modellekként rögzítődnek, miközben a hadi apparátus erejét eredendően technikaivá intenzifikált jelenségek táplálják (az a bizonyos nagyobb rend, „a természet ereje söpri el / az ellenséges torlaszokat"). Vagyis a háború nemcsak párhuzamba állítható a természet előretörésével, hanem pontosan a természetből nyert technikákon keresztül válik lehetségessé az emberi szervezet mintájára szerveződő és az emberekből álló apparátusok (ú.m. katonaság, ország, stb.) működésmódja a kas vagy a boly kulturális-ökonómiai párjaként (vö. e natúra/kultúra

22 A tanulmány végén tárgyalt Halott nép felől azonban helyesebb lenne úgy fogalmazni már most: annál is inkább, hogy a működése éppen halottak kitermelésével tartja fenn magát.

192 / Smid Róbert