Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Smid Róbert: Harc a technikával

nevén nevezett operativitás munkálhat akkor, amikor megállapítja: „a későmodern klasszikusok poetológiai tárgyú reflexióinak nyelvében mutatkozik meg először az a diszkurzív tapasztalat, amely a szubjektumon kívülhelyezett technikai-mediális tényezők uralhatatlan részesedését hangsúlyozza a műalkotás képződésében."17 Kulcsár Szabó meglátása szerint többről van itt szó, mint a Mallarmé-féle, az ábécére alapozó kombinatorika performativitásának nyúlványaként értett technikai beszédmódról, inkább maga az alany fosztatik meg a „nyelvi operátor" pozíciójától,18 miközben a szubjektum már nem végrehajt valamifajta aktust a nyelvi megnyilatkozással, hanem ő maga kerülhet a verbális végrehajtás elsődleges (és nem feltétlenül diszkurzív) hatáskörébe.

2.

Az operatív megnyilatkozás kérdésének a lírai beszédmódba vezetése a Harc az ünnepért kapcsán azért tűnik számomra megkerülhetetlennek, mert a harc figurativ önmagára fordulása, illetve annak végrehajtása nyelvi operációként egyszersmind a megszólalói pozíciót is erodálja. Vagyis akkor válhat valamely kijelentés ténylegesen operatívvá, ha az a megszólalóhoz képest külsőleges pozícióból hangzik el; realizálódjon bár az artikuláció akár a megszólalón keresztül is (vő. fentebb: nem lehet játékvezető az, aki lesen lévőnek nyilvánít valakit, ha e kijelentést operatívként értjük). így viszont nemcsak a fatikus és a konatív funkciók, a csatornára és a megszólítottra irányuló aktusok nem választhatók el egymástól az operativitás esetében a lírai szövegeknél,19 hanem azt is tekintetbe kell venni, hogy az operatív,

17 Uo., 172.

18 Uo. Ebben a formában azonban kulcsár Szabó valóban alkalmazza az „operatív" kifejezést.

19 Ez megmagyarázza azt is, hogy Friedrich Kittler miért keverte össze állandóan pont ezt a két jakobsoni funkciót, lásd például Friedrich Kittler, Jel és zaj távolsága = Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor - Kelemen Pál - Molnár Gábor Tamás, Ráció, Budapest, 2005, 465.

Harc a technikával / 189