Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

az egyik szólamot az ostorénak, a másikat a nézóenek, mindkettő azonos eséllyel van jelen e versekben, a tudatban lezajló „tükörszínjáték"33 egyformán szükséges szereplői ők. Az e kettő feszültségéből adódó „tükörszínjáték" versbeli megjelenési formája Szabó Lőrinc első személyiséglátomása.

Monográfiáimban azt a folyamatot írtam le, amelyik Szabó Lőrinc költészetében az 1930-as évek elejére a dialogikus poétikai hagyomány erősödéséhez vezet. Ennek elméleti vázlataként lásd az 1990- es első pécsi konferenciánkon elhangzott előadásomat,34 majd pedig filológiailag teljesebb kifejtését „A magyar költészet az én nyelvemen beszél" című poétikai monográfiám első fejezetében.35 Ennek az első személyiséglátomásának létrejöttét a „rettenetes" jelzővel jellemzett két idézet indítja időben és tárgyban:

A: Rettenetes. De ne törődj vele, mert mindezen nem lehet változtatni.

B: Nem lehet változtatni? Hisz ez még rettenetesebb!36

És a Semmiért Egészen című, a Te meg a világ kötet egyik korai versének kezdete felütésében erre a mottó-dialógusra rímelve zárja: „Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz".

Az ezzel az ijesztő jelzővel jellemzett személyiséglátomás formálisan egy dramatizált költői világot revelál, amelyben az aktor szólama magában foglalja az előző évtized lázadó egyénét (a szociológiai szemlélettel, a pragmatikus-pedagógiai indíttatással és a pszichológiai

33 Szabó Lőrinc, Embertelen, Magyarország, 38(1931), dec. 25., 13 = Uö., Te meg a világító.

34 Kabdebó Lóránt, Költészetbeli paradigmaváltás a húszas évek második felében = „...de nem felelnek, úgy felelnek...": A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján, szerk. Kabdebó Lóránt - Kulcsár Szabó Ernő, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992 (JPTE Irodalomtörténeti Füzetek), 53-82.

35 Kabdebó Lóránt, Költészetbéli paradigmaváltás a húszas évek második felében - Uő., „A magyar költészet az én nyelvemen beszél": A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében, Argumentum, Budapest, 19962 (Irodalomtörténeti Füzetek), 7-35.

36 Szabó Lőrinc, Tízezer magyar gyermek, Pesti Napló, 78(1927), ápr. 17., 66. = Uö., Összes versei, sajtó alá rendezte Kabdebó Lóránt - Lengyel Tóth Krisztina, Osiris, Budapest, 2000, II, 620.

egy Költő Agya" / 17