Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni

választhatók le a társadalmi modernitásban végbemenő alapvető változásokról. Szabó Lőrinc pályájának első felében, az 1920-as és az 1930-as években az élet fogalmáról való európai gondolkodást mindenekelőtt két domináns diskurzus egymásnak feszülése határozta meg. Az 1920-as évektől az élet már elméletileg, számos megkötés alkalmazása mellett sem lehet egyetlen diskurzusformáció transzcendentális jelöltje (és még kevésbé értelmezhető szimbólumként vagy ártatlan motívumként), hiszen fogalmának széttagolódása, a szerkezetébe többszörösen bevésődő differencia ellene hat minden, az életet egy hagyomány oltárán kisajátítani vágyó kísérletnek. Az élet fogalma mint ilyen a 20. század első évtizedeiben az egymással vetélkedő hagyomány-, politika- és emberértelmezések ütközési zónájaként értelmezhető. A későmodern költészet „»antihumanista« szólam"-a4 - melynek ellenpólusaként például Kosztolányi Dezső vagy Karinthy Frigyes kései (részvét)költészete azonosítható - ebből a zónából emelkedik ki.

Az élet fogalmának a 20. század első évtizedeiben végbemenő magyarországi megkettőződése - vagyis egy, az életet transzhistorikus kategóriaként felfogó és megkérdőjelezhetetlen értékként kezelő, valamint egy, lényegében ennek modern kihívójaként fellépő, az élet hatalomtechnikai beágyazottságából kiinduló és a politikai szuverenitást az élet értéke feletti határozásból eredeztető pólus szembenállásának kialakulása - megrendítette annak a kanti örökségnek az autoritását, amely az emberhez (és implicit módon az emberi élethez) való közelítés imperatívuszaként az ember célként, és nem pedig eszközként való elgondolását írta elő.5 Az „élet szentségének" keresztény hagyománya6 és az élet megőrzésének elvét az emberi

4 Kulcsár Szabó Ernő, A „szerelmi” líra vége. „Igazságosság" és az intimitás kódolása a késő modern költészetben = Uő., Megkülönböztetések. Médium és jelentés az irodalmi modernségben, Akadémiai, Budapest, 2010, 236.

5 Vö. Immanuel Kant, Az erkölcsök metafizikájának alapvetése = Uő., Az erkölcsök metafizikájának alapvetése - A gyakorlati ész kritikája - Az erkölcsök metafizikája, ford. Berényi Gábor, Gondolat, Budapest, 1991, 62. Továbbá: Immanuel Kant, A gyakorlati ész kritikája = Uő., Az erkölcsök metafizikájának alapvetése - A gyakorlati ész kritikája - Az erkölcsök metafizikája, 255.

6 Vö. Hannah Arendt, The Human Condition, The University of Chicago Press, Chicago

164 / Balogh Gergő