Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

által is beíródik a versbe. Azt ugyan nem tudjuk meg, mi a tölgyfa sürgető üzenete, ezt a lírai univerzumok egésze világítja meg - a hírhozóval és az üzenettel kapcsolatos versek egymás értelmezéséhez adnak kulcsot, mint ahogy a fák, kommunikálnak. A Fenyő (Napforduló, 1967) című versben például ekképp jelenik meg az üzenet: „roppant törzsében most halad / egy paleolit távirat." (Fenyő) - ennek a versnek is a közepén, vertikális (fa/oszlop alakú) képe felénél és horizontálisan is a metszeténél található az üzenet, vagyis a lombkorona és a gyökérzet között, a törzsben. A vers tehát vizuálisan is leképezi a távirat haladási útját.

A remete című (datálatlan) versben például ekképp kíván érvényre jutni az üzenet: „Tölgyfa nőtt/Vállamon / Húsom volt a földje telke / Mellkasomat átölelte / Gyökerével vérem merte / Úgy karózta két karom." A Madártan pedig a vállra nehezedő súlyként jelenik meg szinte ugyanez: lélek, tudat, életprobléma, kikívánkozó organikus üzenet. Itt ugyan animális a kép, mégis megjelenik a növényi hasonlat is, a húsba vágó karomnál sokkalta erőteljesebb a gyökerek képe, amelyek nemcsak belevájnak, hanem bele is nőnek a testbe, s ez az áthálózás visszavonhatatlan: „Mint egy tölgyfa a gyökerét, / Vállamba vájja karmait." (Madár - Napforduló, 1967). A váll a terhek hordozásának súlypontjaként mintha a „mennyei lajtorja" egy foka volna az emberi testen, vagyis a felemelkedés lehetősége rejlik benne - írja Hernádi Mária.52 A driádszerű fában lét Nemes Nagynál A látványban (Egy pályaudvar átalakítása, 1980) ekképp íródik meg: „Egy fában lakom. / Lombja évszaktalan, / az égig ér", az Azelőtt (Napforduló, 1967)53 pedig épp az ellenkezőjéről tudósít: „titokban egy fa nőtt / ott bent, nem vettem észre, nem."

A Diófa című vers (Szárazvillám, 1957) nem kint-bent ellentétpárokkal dolgozik, hanem az identitásvesztésről, a személyiség

52 Hernádi Mária, Nemes Nagy Ágnes példázatversei = „...ml szépség volt s csoda." Az Újhold folyóirat köre - tanulmányok és szövegközlések, szerk. Buda Attila - Nemeskéri Luca - Patakv Adrienn, Ráció, Budapest, 2015, 90.

53 „Nemes Nagy Ágnes költészetének a Napforduló című kötettel kezdődő szakaszától e poétika átalakulásával párhuzamosan megváltozik a szerepe a fa motívumának is, amelyhez ezúttal gyakran társul a kimondhatatlanság vagy az olvashatatlanság képzete. Ennek a korszaknak a szakirodalom által is gyakran hivatkozott

158/ Pataky Adrienn