Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

dallam- és értelemképző effektust,42 ugyanakkor a „valódi avantgárdot (Apollinaire, Eliot, Rilke, Éluard stb.) is a dadogáshoz köti: „odáig száll le a pszichében, ahol a dadogás lakik, amelynek az elszótago- lásához az ún. új eszközök, ilyen-olyan nem hagyományos módok kellenek".43

A különféle népek képzeteiben nagy jelentősége van a világfa/ világoszlop - életfa - sámánfa - kozmikus fa képzeteknek és a hozzájuk kötődő mítoszoknak. A magyar (uráli, sámán) néphit a világfa vagy égig érő fa legendáját úgy őrzi, mint amely három világot köt össze, ágai közt a Nappal és a Holddal. A világfára csak a kiválasztott személyek mászhatnak fel, illetve csak a táltosok tudják, merre található. Bizonyos leírásokban a fa csúcsán egy madár is ül, őt a táltos oda küldözgette, ahol valamit meg akart tudni.44 Ez, a fenti versképből (A látvány) hiányzó ágens lehet a Nemes Nagy-lírában a madár: az üzenet megfogalmazásához, továbbításához hozzásegítő állat, hírvivő. A fa tehát valamely információ ősi birtokosa, áramoltatója, a madár pedig protézise/segítője: mint mobilis szállító képes meghallani, „kihallgatni" a fát, s továbbítani az üzenetét - több Nemes Nagy-versben szerepel együtt a fa és a rajta ülő madár vagy madarak motívuma, ilyen még a Trisztán és Izolda, Paradicsomkert, Vihar, Fenyő, A hindu énekekből (A remete), Éjszakai tölgyfa stb.

Nemes Nagy esszéjében arról ír, hogy a művészet „másutt nem használt érzékszervünk fölébresztő vagy - pláne ma - létrehozó közege [...] a vers elemi, biológiai-egzisztenciális közegét létrehozva, napvilágra hoz bennünk, olvasókban olyan ismeretlen jelentéseket, érzelemcsomókat, amelyeket a versjelenség nélkül nem közelíthetnénk meg".45 Másutt pedigazt írja, hogy a„biológiaiformákés ritmusok, akáclevelek, aránytényezők, időtényezők [...] szoros kapcsoltságban vannak az esztétikummal: minden művészet alapkérdéseihez tartoznak".

42 Lásd főleg itt: Nemes Nagy Ágnes, A hegyi költő, Magvető, Budapest, 1984.

43 Nemes Nagy Ágnes hagyatékából (li) [1988], közzéteszi Ferencz Győző, Holmi, 2008/5, 592.

44 Lásd Magyar Néprajzi Lexikon, szerk. Ortutay Gyula, Akadémiai, Budapest, 1977. [világfa]

45 Nemes Nagy Ágnes, A versjelenség = Uö„ Az élők mértana. Prózai írások l„ Osiris,

154/ Pataky Adrienn