Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

függően alakítva - ha kellett, narrációjában az életrajz átformázódását vágyva, mint A huszonhatodik év esetében - az éppen aktuálissá váló modellt. Az időrendet követő monografikus pályakép egyfajta egymásu­tániságot, a két csúcsteljesítmény, a Te meg a világ és a Tücsökzene személyiséglátomásának különböző voltát, tematikai elkülönbözését íratja le az irodalomtörténettel. Az elsőt dialogikus paradigmaként vezettem az irodalomtörténeti tudatba, az utóbbit (Szabó Lőrinc jel­lemzésként használt kifejezésével élve) spirituális életmeditációnak19 nevezem. Ugyanakkor a pálya teljessége a világirodalmi rangú Szabó Lőrinc-i költészet 1927-1928-tól eredeztethető egyidejű összetettségét is jelentheti. Ennek bizonyítása jelen dolgozatom feladata, megjegyez­ve: a költő tudatában volt a dominánssal ellenkező modell rejtőzkö­désének. Gyakorlatában kifejezetten didaktikusán, önmaga számá­ra is tudatosította az ellentéteket, bárha csúcsteljesítményeiből ezt a didaktikát olyannyira kizárta, hogy még saját maga számára sem nyitotta meg az ellenkező értelmezés lehetőségét. Legszebb példá­ja ennek az önmaga által is legismertebbnek tartott,20 21 a fentiek miatt legvitatottabb költeménye, a Semmiért Egészen.2' A pályakezdést jelentő „lázadó évtized" minden, a magyar iroda­lomtörténetben értéket jelentő volta után a világirodalmi rangot is gém szerint szörnyeteg vagyok, érthetetlen ember. Én sem értem, hogy sikerült újabb Tücsköket írnom, már 39 darab van! Testem vacak, szívem egészen hitvány, alig reszket, lelkem gyenge és ájult; a szellemem azonban, vagy annak is valami kis központi része, magva, pusztíthatatlan: ez tartott, ez fogott, ez irányít! Ez írta a ver­seimet is, a mostaniakat - háznagyságú kínoktól dagadó fejemmel teljesen más ter­mészetű, hangulatú, gondolati tartalmú, semmiképpen nem aktuális témákat dol­gozott fel, mintha semmi se volna velem!! Csakugyan ijesztő tulajdonképpen. Vagy őrült vagyok, gyerek vagyok?" - fogalmazza alkotói pozícióját 1945-ös Naplójában. Szabó Lőrinc, Vallomások, 452-453. 19 „[Njagyon sok elképesztően meglepő lesz, s oly fokon viszi a spiritualizmust a lí­rában, mint ameddig én eddig sose tudtam." Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése, 1945-1957, szerk., jegyzetek Kabdebó Lóránt, Magvető, Budapest, 1993, 34. Monográfiám harmadik kötetében lírai életmeditációként említem: Kabdebó, Az összegezés ideje, 128-129. 20 „Azt hiszem, a legismertebb versem.” Szabó Lőrinc, Vers és valóság-. Bizalmas adatok és megjegyzések, szöveggond. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Osiris, Buda­pest, 2001 (Osiris Klasszikusok), 61. 21 Szabó Lőrinc, Semmiért Egészen, Pesti Napló, 82(1931), máj. 24., 35. = Uő„ Te meg a világ, 104-105. 14 / Kabdebó Lóránt

Next

/
Thumbnails
Contents