Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

felhívja a figyelmet:27 az elsőben így szól a vers néhány sora: „[...] Nézem a felhőt / és lent az erdőt, / a néma tábort; / aztán lehúnyom / a szemem, / süllyedni kezd / a föld velem", a másodikban pedig a szempillák metaforikus azonosítottja a dárda: „[...] nézem a felhőt / és lent az erdőt, / e néma tábort / mely véd sötét / dárdáival, / s ha betakar fekete árnya Nemcsak a látás, de a hallás, a tapintás vagy más, kizárólag emberinek vélt tulajdonság, tevékenység lesz a fák, az erdő sajátja, hanem éppígy a gondoskodás vagy a nyelv is. Az antropomorfizáció már az első kötetben végbemegy: „A fák kezei égbe kulcsolódtak"28. Az első kötet - még kevéssé osztott - lírai énje vágyódását fejezi ki a természettel való egyesülésre: „Barátaim, szép szálfák s nemes erdők, / láztalan érés szenvedélytelen gyermekei [...] óh, fogadjatok / testvéretekké! [...] Én ismerem a ti nyelveteket; / előző életemben én is azt/beszéltem, és ha felejtettem is, / tudom, hol a Föld jós köldöke, és / nagy hallgatása ma is ismerős." (XXXV. Fák között).29 A Föld köldöke az ókori jósdára utal, ahol az elalvókra jövőbe látó álmokat bocsátott Gaia, a földanya,30 akinek a méhében minden élő megfogant.31 A Gaia tiszteletére tartott szertartások, jóslások eredetileg a szabad ég alatt, egy tölgyfa körül zajlottak, Zeusz szolgái a szent növény leveleinek susogásából és a lombban élő madarak röptéből

27 Kulcsár-Szabó, Tükörszínjátéka agyadnak, 231.

28 Lásd: Szabó Lőrinc, Vili. Zavar. E vers korábbi változatában nem is „ajkaid illatát", hanem „ajkaid fenyőillatát" szívta be örömmel a lírai én. Szabó Lőrinc maga írja a Vers és valóságban, hogy e versforma és stílus Stefan „George-hatást mutat", sőt, az egész első kötetet úgy jellemzi, mint amin Babits hatása kevésbé, „[sjokkal inkább érezhető általában a Stefan Georgéé, mégpedig a Hirtengedichte hatása" -, de említi még Carl Spittelert, Adalbert Stiften és több antik szerzőt is.

29 Kiemelés - P. A. Később, a Tücsökzene Gilgames és barbárai című versében szintén megjelenik a „közös nyelv"-motívum, a múltbeli harmonikus egész részeinek a jelenre kialakult idegenség-effektusa: „értettem fák / állatok és a szellemek szavát'.

30 „Nyilván korábbi vers. Görög-latin stilizáció. »A Föld jós köldöke«: valamelyik görög tragikusnak egy félsorára kívántam utalni. »Rejtett szemekkel«: a Baudelaire- féle »regards familiers« lopakodott be velük.", lásd Szabó Lőrinc, Vers és valóság, http://krk.szabolorinc.hu/01/35.htm. Lásd ugyanitt az alábbi jegyzetet: „A »föld jós köldöke« a görög hagyomány szerint Déloszban ill. (a későbbi hagyomány szerint) Delphoiban található, ahol Gaia jövőbe látó álmokat bocsát az itt elalvókra. A delphoi jósda hallgatásáról Plutarkhosz írt traktátust népi tmv ’EKAsAoinótiov Xpnotripuuv címmel."

31 „a jósló ihletet adó források az ő méhéből buzognak", lásd Ókori lexikon l-IL, szerk. Pecz Vilmos, Franklin Társulat, Budapest, 1902-1904., http://mek.oszk. hu/03400/03410/html/3287.html

Antropomorf és dendroid organizmusok... / 147