Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben
részek mozgását irányítani, s hogy ez úgy működik, mint egy alsóbbrendű állat agya.12 E teória bizonyítása sokáig váratott magára. Jagdish Chandra Bose a 20. század elején megállapította, hogy a növények elektromos jelek segítségével áramoltatják az információt - s 1922-ben bizonyítást is nyert feltevése, azonban évtizedekkel később derült csak ki, hogy amit Darwin feltételezett másfél évszázada, vagyis hogy a növényi intelligencia kulcsa a gyökerekben található, igaz. A már említett Mancuso, illetve a Növényi Neurobiológiai Társaság másik alapítója, a Bonni Egyetem biológusa, Frantisek Baluska az elmúlt években arra a következtetésre jutott, hogy a növény me- risztémája és növekedési zónája közötti átmeneti részben található a növény idegközpontja, ez a zóna ugyanis elektromosan aktív. A növények vizsgálata már csak azért sem érdektelen, mert a „növényi gondolkodás" megismerése a humán agyműködést és kultúraértelmezést is hozzáférhetőbbé teszi - Michael Marder filozófus szerint az intelligencia terminus újragondolandó, az emberi, állati és növényi intelligenciát egyaránt involválnia kell, s az ember tanulhatna a vegetatív életformáktól.13 A növényeknek éppúgy vannak érzékszervei, mint az embereknek, az ezekről zajló kommunikáció a bevett kifejezéseink nyelvén azonban nehezen megragadható, pedig a látás vagy a szaglás nem kizárólag emberi/állati képesség, a növények működésére is használható fogalom lehetne, a növényi látás például fotorecepto- rokkal történő fényérzékelést jelent, a fák „fototropisztikus" mozgása látásuk következménye. A növények mind az öt emberi/állati (privilégiumnak vélt) érzőműködéssel rendelkeznek, sőt, továbbiakkal is, például képesek érzékelni a gravitációt vagy az elektromágneses mezőket.14 S nemcsak az egyes növényrészek, de az egyes növények 12 „It is hardly an exaggeration to say that the tip of the radicle thus endowed, and having the power of directing the movements of the adjoining parts, acts like the brain of one of the lower animals", lásd Charles Darwin, The Power of Movement in Plants, 1880. 13 Lásd Michael Marder, What is Plant-Thinking? Klesis - revue philosophique, 2013/25 - Philosophies de la nature, 124-143. = http://www.revue-klesis.org/pdf/ Klesis-philosophies-nature-6-Marder.pdf, továbbá: Michael Marder, Plant-Thinking. A Philosophy of Vegetal Life, Columbia UP, 2013. 14 A látásról és a további érzékszervekről lásd: Mancuso-Viola, A fák titkos nyelve, Antropomorf és dendroid organizmusok... / 143